az egykori iskola névadója,... Móra Ferenc
Móra Ferenc
élete és munkássága
1879. július 19. Született Kiskunfélegyházán a mai Móra Ferenc u. 19. sz. házban. 1889. szept. 1. Gimnáziumba kezdett járni. 1895. július 14. Első verse a Félegyházi Hírlapban (Mi édes volt...) 1897. június 11. Érettségit tett. szeptember Egyetemre jár Budapesten. 1900. április 28. Felsőlövőn tanít. 1902. május 1. A Szegedi Napló munkatársa lett. július 14. Esküvője Walleshausen Ilonával (1880-1953). 1903. július 17. Panka születése. 1904. november 28. A Somogyi-könyvtár könyvtárosává választották. 1907. október Első ásatása Csókán (utána minden őszön 1914. június 5-ig). 1911. december 13. A Szeged szabadkőműves páholy tagja lett. 1913. július 22. Meghalt édesapja. október 1. A Szegedi Napló főszerkesztője lett. 1915. december. 18. A Petőfi Társaság tagjává választották. 1917. július 11. Tömörkény utódaként a Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatójává választották. 1918. november 2. A szegedi közgyűlésban a népköztársaság kikiáltását indítványozta. 1919. április 1. Memento című vezércikke a Szegedi Naplóban. május 8. Lemondásra kényszerült a Napló főszerkesztői tisztéről. 1922. október 26. Első tárcája a Világban: Dankó Pista. 1924. augusztus 6. Meghalt édesanyja. 1925. május 21. Vészits Ferenc, "a Vadember" születése. május 24. Olaszországi útja. 1927. április 25. Az Ének a búzamezőkről előszavának kelte (Abbázia). december 28. Félegyháza díszpolgárává választotta. 1929. április 6. Spanyolországi útja. 1930. július 8. Első üdülése Karlsbadban (Karlovy Vary). 1931. március 12. Vészits Márta (Mötyő) születése. október elejétől betegeskedett (orbánc, lábtrombózis) egy hónapot november 20 - december 20. a balatonfüredi szanatóriumban töltött 1932. április 25. Szerzői estje a Zeneakadémián. június 20. Balatonföldváron kezdte az Aranykoporsó-t. Utána Csengelén, majd Budán a Hotel Bellevue-ben folytatta. december 3. Díszdoktorrá avatása. Az Aranykoporsó első példányát átadta az egyetemnek. 1933. február 2. Sopronban tartott előadást ; utána érezte először a halálát okozó hasnyálmirigyrák fájdalmas tüneteit. július 2. Öt hétig kereste a gyógyulást Karlsbadban (Karlovy Vary). augusztus 30. Winternitz Arnold "epeműtétet" hajtott rajta végre. 1934. január 20. A szegedi ipartestület küldöttsége köszöntötte "a nemzeti szolgálómestert". február 4. Megjelent utolsó tárcája (Szeretném megnyugosztani azt a szegény Spenglert). Az utolsó interjút adta. február 8. Reggel 7 óra után 5 perccel meghalt...
élete és munkássága
1879. július 19. Született Kiskunfélegyházán a mai Móra Ferenc u. 19. sz. házban. 1889. szept. 1. Gimnáziumba kezdett járni. 1895. július 14. Első verse a Félegyházi Hírlapban (Mi édes volt...) 1897. június 11. Érettségit tett. szeptember Egyetemre jár Budapesten. 1900. április 28. Felsőlövőn tanít. 1902. május 1. A Szegedi Napló munkatársa lett. július 14. Esküvője Walleshausen Ilonával (1880-1953). 1903. július 17. Panka születése. 1904. november 28. A Somogyi-könyvtár könyvtárosává választották. 1907. október Első ásatása Csókán (utána minden őszön 1914. június 5-ig). 1911. december 13. A Szeged szabadkőműves páholy tagja lett. 1913. július 22. Meghalt édesapja. október 1. A Szegedi Napló főszerkesztője lett. 1915. december. 18. A Petőfi Társaság tagjává választották. 1917. július 11. Tömörkény utódaként a Somogyi-könyvtár és a Városi Múzeum igazgatójává választották. 1918. november 2. A szegedi közgyűlésban a népköztársaság kikiáltását indítványozta. 1919. április 1. Memento című vezércikke a Szegedi Naplóban. május 8. Lemondásra kényszerült a Napló főszerkesztői tisztéről. 1922. október 26. Első tárcája a Világban: Dankó Pista. 1924. augusztus 6. Meghalt édesanyja. 1925. május 21. Vészits Ferenc, "a Vadember" születése. május 24. Olaszországi útja. 1927. április 25. Az Ének a búzamezőkről előszavának kelte (Abbázia). december 28. Félegyháza díszpolgárává választotta. 1929. április 6. Spanyolországi útja. 1930. július 8. Első üdülése Karlsbadban (Karlovy Vary). 1931. március 12. Vészits Márta (Mötyő) születése. október elejétől betegeskedett (orbánc, lábtrombózis) egy hónapot november 20 - december 20. a balatonfüredi szanatóriumban töltött 1932. április 25. Szerzői estje a Zeneakadémián. június 20. Balatonföldváron kezdte az Aranykoporsó-t. Utána Csengelén, majd Budán a Hotel Bellevue-ben folytatta. december 3. Díszdoktorrá avatása. Az Aranykoporsó első példányát átadta az egyetemnek. 1933. február 2. Sopronban tartott előadást ; utána érezte először a halálát okozó hasnyálmirigyrák fájdalmas tüneteit. július 2. Öt hétig kereste a gyógyulást Karlsbadban (Karlovy Vary). augusztus 30. Winternitz Arnold "epeműtétet" hajtott rajta végre. 1934. január 20. A szegedi ipartestület küldöttsége köszöntötte "a nemzeti szolgálómestert". február 4. Megjelent utolsó tárcája (Szeretném megnyugosztani azt a szegény Spenglert). Az utolsó interjút adta. február 8. Reggel 7 óra után 5 perccel meghalt...
Művei
Rab ember fiai (1909)
Mindenki Jánoskája (1911)
Csilicsali Csalavári Csalavér (1912)
Filkó meg én (1915)
Kincskereső kisködmön (1918)
Dióbél királyfi (1922)
A festő halála, (1921) mely később Négy apának egy leánya címmel jelent meg.
Georgikon (1925)
Nádihegedű (1927)
Ének a búzamezőkről (1927)
Beszélgetés a ferde toronnyal (1927)
Véreim (1927)
Sokféle (1927)
Egy cár, akit várnak (1930)
Aranykoporsó (1932)
Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (1934)
Utazás a föld alatti Magyarországon (1935)
Parasztjaim (1935)
Dióbél királykisasszony (1935)
Napok, holdak, elmúlt csillagok (1935)
Titulász bankója
Az aranyszőrű bárány
A cinege cipője
Az égbelátó
Hannibál föltámasztása
A hatrongyosi kakasok
Hol volt, hol nem volt
Zengő ABC
Írások Csókáról
Mindenki Jánoskája (1911)
Csilicsali Csalavári Csalavér (1912)
Filkó meg én (1915)
Kincskereső kisködmön (1918)
Dióbél királyfi (1922)
A festő halála, (1921) mely később Négy apának egy leánya címmel jelent meg.
Georgikon (1925)
Nádihegedű (1927)
Ének a búzamezőkről (1927)
Beszélgetés a ferde toronnyal (1927)
Véreim (1927)
Sokféle (1927)
Egy cár, akit várnak (1930)
Aranykoporsó (1932)
Daru-utcától a Móra Ferenc-utcáig (1934)
Utazás a föld alatti Magyarországon (1935)
Parasztjaim (1935)
Dióbél királykisasszony (1935)
Napok, holdak, elmúlt csillagok (1935)
Titulász bankója
Az aranyszőrű bárány
A cinege cipője
Az égbelátó
Hannibál föltámasztása
A hatrongyosi kakasok
Hol volt, hol nem volt
Zengő ABC
Írások Csókáról
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.