Iskolaköpeny házilag avagy már most megvarrható

Szabad Föld, 1989. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)1989-08-15 / 33. szám

Az iskolaköpeny már most megvarrható...

Ez a fajta iskolaköpeny nemcsak csinos, de jól védi az alatta viselt ruhát is. Ha nem köpenyanyagból készítjük, hanem más jellegű kelméből, akkor mutatós kötényruha készülhet a megadott szabásmintával, amely 9-10 éves, mintegy 140 cm magas, 70 cm mellbőségű, 78 cm csípőbőségű kislányok részére alkalmas. Díszítése lehet keskeny paszpólozás, sujtás, farkasfog vagy elütő színű többsoros tűzés. Hozzá 140 cm széles anyagból 1,20 m szükséges.

 Az iskolaköpeny már most megvarrható...

 ISKOLAKÖPENY - HÁZILAG

Kék és elölgombos legyen az iskolaköpeny

Iskolaköpeny vagy bő bugyogó?

 Az iskolaköpeny nem a szocializmus találmánya, az első rendelet, ami foglalkozott az iskolai „fedőruha” kérdésével, az 1790-91-es országgyűlésen került napirendre.

Minden korszakban megvoltak a élemények , ellenvélemények a viselését, a kötelező hordást illetően.

Iskolaköpeny vagy bő bugyogó?

Szeretnék elbeszélgetni azzal az Illetékes Elvtárssal, aki feloldotta az iskolaköpenyek, matrózblúzok egységes viselésének kötelezettségét a középiskolákban - fakadt ki a minap egy édesanya -, mert az a fajta rongyrázás, amely ma az iskolákban van, elképesztő méreteket ölt. 

A bő törökös bugyogók, az alig miniszoknyák és a hozzájuk illő rojtos nyári csizmácskák, a diszkószerelésnek is „menő” méregdrága tornadresszek zöld útját az iskolákba nemcsak azért tartom felháborítónak, mert nem tudom felvenni a versenyt a flancoló szülőkkel, hanem azért is, mert a gyerekekre kényszerített esztelen verseny olyanfajta értékvesztést rejt magában, amire az iskolának okvetlenül oda kellene figyelnie. 

Nemcsak arra gondolok, mennyire nehéz megmagyarázni egy tizenéves lánynak, hogy az ő jelese fizikából többet ér, mint a padtársa butik-cucca, hanem arra a veszélyre is, amely bennünket, a csak bérből és fizetésből élő szülőket fenyeget. 

Még a legtürelmesebb tizenéves is hajlamos lesz egy idő után arra a keserű megjegyzésre, hogy „ti csak ennyire vagytok képesek?”, innen pedig már csak egyetlen lépés a szülők lenézése.

Bevallom, az édesanya aggodalmával - amely a jövőben egyre több, a gyermekéért felelősséget érző szülő problémája lesz - mélységesen egyetértek, s ebben megerősít az egyik neves szociológusunk is, aki épp a minap fejtette ki, mennyire félti társadalmunkat az esetleges szétszakadástól gazdagok és szegények társadalmára.

 Ennek a következményei beláthatatlan károkat okoznak a fejlődő gyermekek érzelemvilágában. Ezt pedig csak a demokratikus elveken nyugvó és tevékenykedő iskola tudja ellensúlyozni.

Remélem, hogy a kötelező köpenyviselést feloldó utasítások készítői nem ezt a lépést tartják az első és elengedhetetlen lépcsőfoknak az iskola demokratizálásához vezető úton.
SZEDLÁK ÉVA

Ellenvélemény iskolaköpenyek ügyében

A Köznevelés 32. számában olvastam Szedlák Éva írását Iskolaköpeny vagy bő bugyogó? címmel.

A cikkben arról van szó, hogy egy édesanya erősen kifogásolja „Illetékes Elvtárs” azon intézkedését, amely feloldotta a középiskolákban az iskolaköpeny és a matrózblúz viselésének kötelezettségét. Köpeny nélkül ugyanis látni lehet majd egyes tanulókon a méregdrága ruhákat, s ez esztelen versenyre fogja késztetni a gyerekeket, szüleiktől divatos holmikat követelve, holott anyagilag a szülők többsége nem bírja a versenyt a flancoló gyerekek szüleivel.

Elmondom észrevételeimet. Kezdem azzal, hogy a tanulók kilencven százaléka utálta és utálja az egyenköpenyt. Ennek megfelelően viseli is. Kigombolva, lezseren, ujját feltűrve, jelvényekkel megtűzdelve, csillogó strasszokkal, gyöngyökké, de leginkább sehogy.

És milyenek ezek az iskolaköpenyek? Derékig érők, minik, térdig érők, maxik, hímzettek, fodrosak, pántosak, masnisak, csatosak, itt-ott ezüst-, aranyszállal átszőve, oldalt nyitottak, csak két madzaggal összeköthetők.
A „csicsás” rátétek-betétek igencsak megemelték az iskolaköpenyek árát. És jó néhány gyerek járt butikban vásárolt köpenyben. Tehát a tehetősebb szülők megvették a drágább, a mutatósabb köpenyt, amíg a kevésbé tehetősek a szolidabb, olcsóbb változatot vásárolták meg.
Hol volt itt az egyenlőség? 

És most lássuk a bő bugyogót! 

Nem kell okvetlenül a butikokban megvásárolni a divatos holmikat. A mi gyermekeink annyira ötletesek, találékonyak, hogy kevés pénzből is tudnak modern ruhákat előállítani.
Szomorú, ha arról olvasunk, hogy a tizenéves gyerek szemrehányást tesz keményen dolgozó szüleinek. De meg kell értenünk, gyermekeinknek is, hogy nem egyenlőek a családok anyagi lehetőségei. És ezt az egyenlőtlenséget nem lehet uniformizálással eltüntetni. 

Ha egy-egy divatos cikk hiánya beláthatatlan károkat okozhat fejlődő gyermekeink érzelemvilágában, akkor már nagy baj lehet a családi és az iskolai nevelésükkel.
BUGA ÁRPÁDNÉ


Köznevelés, 1988-10-07
Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)1988-10-07 / 32. szám

Köznevelés, 1988-12-09

Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)1988-12-09 / 41. szám

Fa,- kicsit másképpen, karácsonyi jótékonyság 1937

 

MTI    Magyar Távirati Iroda, 22. kiadás, 1937. december 11.

 

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt évenként megújuló karácsonyi jótékonyságának lélekemelő ünnepe volt december 11-én délelőtt 11-12 óra között a budapesti VIII. kerületben, A kerület minden iskolásgyermeke résztvett a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt által kezdeményezett "Csak egy daráin fát a szegényeknek" felhivásu mozgalomban, amelynek értelmében december 11-én a VIII. kerületben az iskolák példás rendben felvonultak a VIII. Mária Terézia-tér játszóterére, ahol személyenként letették faadományaikat.

 

Egy darab fánál többet nem is hozhatott senki, ellenben a tehetősebb gyermekek azokat a szegény társukat segítették ki az iskolában egy-egy darab fával, akik hazulról annyit sem tudtak volna hozni s igy az iskolák felvonulásában az volt lebilincselően szép, hogy abban a legszegényebb is résztvehetett és megérezhette az adakozás felemelő örömét.

A közel 11.000 gyermeknek ezt a megkapó felvonulását végig nézte a kormányzónő Őfőméltósága is.

Az egybegyűlt körülbelül 25 métermázsa faadományt a Magyar Ifjúsági Vörös Kereszt a Főméltóságu Asszony nyomor enyhítő mozgalmára ajánlotta fel, aki a helyszínen engedélyt adott arra, hogy a fa 100 családnak azonnal ki osztassák.

A kiosztást a Magyar Vöröskereszt Egylet szociális osztálya végezte. Az iskolák felvonulását pedig a Pedagógiai Szeminárium hallgatói rendezték.
Az adakozásban és felvonulásban a következő iskolák vettek részt:

1./ Állami Zrínyi Miklós gimnázium 800,

2./ Székesfővárosi községi Vörösmarty Mihály gimnázium 450,

3./ Szentbenedekrendi Szent Benedek gimnázium 500,

4./ Székesfővárosi községi Zrínyi Ilona leánygimnázium 500,

5./ Szent Szív női szerzetesrendi Sophianum leánygimnázium 250,

 6./ Székesfővárosi községi gróf Széchenyi István fiufelsokereskedelmi iskola 550,

7./ Állami Nőipariskola 400,

8./ Homok utcai községi polgári fiúiskola 270,

9./ Német utcai községi polgári fiúiskola
/ 10.  Dugonics utcai községi polgári leányiskola 290,

11./ Jázmin /500/utcai községi polgári leányiskola 200, 12./ Práter utcai községi polgári leányiskola 250, 13./ Tisza Kálmán-téri községi polgári leányiskola 500, 14./ Bezerédi utcai községi elemi fiúiskola 350, 15./ Bezerédi utcai községi elemi leányiskola 350, 16./ Csobánc utcai községi elemi iskola 600, 17./ Dankó Pista utcai községi elemi iskola 410, 18./ Dugonics utcai községi elemi fiúiskola 500,

19./ Dugonics utcai községi elemi leányiskola 350,

20./ Erdélyi utcai községi elemi iskola 480, 21./ Jázmin utcai községi elemi iskola 450, 22./ Mária Terézia téri székesfővárosi községi gyakorló elemi iskola 600, 23./ Práter utcai községi elemi iskola 350, 24./Rök k Szilárd utcai községi elemi iskola 400, 25./ Rozgonyi-utcai munkaiskola 40 , összesen 10.340 tanulóval.

Játék- és Faárukészítő KTSz-nél, 1960

 A VIII. kerületi Dugonics utcai általános fiú- és leányiskola tanulói az iskolai szünidőben meglátogatták a »Jópajtás« Játék- és Faárukészítő KTSz-t.

Képünkön: a tanulók érdeklődéssel ügyelik Lévay Ferencné szerelő munkáját

Pedagógusok Lapja, 1960 (16. évfolyam, 1-12. szám)1960-01-01 / 1. szám

Népszava, 1960. január (88. évfolyam, 1–26. szám)1960-01-08 / 6. számában pedig az alábbi kép ugyanarról az eseményről, csak itt már azt is írja, hogy helyileg hol van ez az üzem. és itt bácsika építi fel/össze a játékokat

ÜZEMLÁTOGATÁS AZ ISKOLAI SZÜNIDŐBEN. A VIII. kerületi Dugonics utcai általános fiúiskola és a VIII. kerületi Dugonics utcai Móra Ferenc általános leányiskola növendékei az iskolai szünidőben látogatást tettek a »Jópajtás« Játék- és Faárukészítő KTSZ- nél (VIII. Szigony u. 21. sz.) Képünk: Kész az új TEFU-kocsi — mondja Hegedűs Károly szerelő a tanulóknak (MTI Foto — Bartal Ferenc felvétele)

Faárukészítőnél...

faárukésztőnél 2...

Diák-magasugróverseny 2003

 

Budapesti Nap, 2003. május (2. évfolyam, 112-125. szám)2003-05-19 / 114. szám

A verseny izgalmában

Képrombolók avagy „hadat üzen"tek a Dugonits utcai elemi iskola dísztermét ékesítő világhírű Kernstock-freskó ellen.

 

A képrombolók.

 

A történelem Bizánc tragédiájának egyik fejezetét, a képek ellen indított sötét, ostoba irtóhadjárattal jelölte meg.

Abban viszont, amit a VIII. kerületi iskolaszék tagjai kieszeltek, csöppnyi tragikus elem sincs, annál több kispolgári nagyképűség.

 Amikor annyi tennivalója lenne a gyermekek érdekében az iskolaszéknek az utca tengernyi veszedelme és a családi élet összeroppanása következtében, akkor egy nemes hivatásra való testület gondolatszegénységét és a gyakorlati élet követelményeivel szemben való érzéketlenségét azzal akarja leplezni, hogy „hadat üzen" a Dugonits utcai elemi iskola dísztermét ékesítő világhírű Kernstock-freskó ellen.

Ha nem lenne olyan nevetséges, föl kellene háborodnunk ennek az utolsó heteit élő iskolaszéknek merészsége fölött.

Az iskola fönnállása óta ott levő falfestményről kisütötték a fiúk Zrínyi-gárdában, hogy a freskó tárgya — öt férfiakt — „erkölcstelen és veszélyezteti a tanulóifjúság erkölcsi érzékét".

 

 Az iskolaszék előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a freskót haladéktalanul távolítsa el az iskola terméből.

Az üggyel a képzőművészeti bizottság a szombati ülésében foglalkozik. Itt írjuk meg, hogy a tanács a Bazilika szobrainak javítására és pótlására 370.000.000 korona megszavazását kéri a bizottságtól. Ezen az ülésen választja meg a bizottság a Kossuth-szoborbizottságot.

 

KERNSTOK KÁROLY (1873 - 1940)

Ősvadászok (vázlat), 1912

Ősvadászok-vazlat

 Képrombolók

BESZÉLGETÉS BERLINBEN KERNSTOCK KÁROLLYAL

 

Kernstock szerint szexuálpathologikusok azok, akik Dugoních utcai freskóját erkölcstelennek találják

„Jó lesz ezekre az urakra vigyázni, nehogy kárt tegyenek a romlatlan ifjúságban“ — Kernstock a freskóbotrány erkölcsi része ellen nem is védekezik.

 

Berlin, március 1. (Az Esti Kurír tudósítójától.)

Az ismeretes budapesti freskóbotrány ügyében felkerestem Kernstock Károlyt, aki éppen Berlinben tartózkodik, hogy megkérdezzem, mi a véleménye arról a különös akcióról, amely az „ősemberek“ című freskóját, mint erkölcstelen alkotást el akarta távolítani a főváros Dugonics utcai elemi iskolájának tornaterméből.

A freskóbotrányról (amely mint az Esti Kurír szombaton jelentette, már elsimult, miután a főváros zsűrije az alkotást egyhangúan művészi értékűnek" jelentette ki)

Kernstock Károly a következőket mondotta:
— Ez az úgynevezett kultúrakció egy rendes és egy igen tisztességes képem körüli kavarodás. Nem tudom, kik a kép rágalmazói, micsoda művészi és erkölcsi múltjuk, jelenük van, mit alkottak, tettek-vettek, a magyarság erkölcsi tőkéjét mi működéssel gyarapították. A Dugonics uccai képem őskori vadászokat ábrázol.

 A képnek páthosza van, de erotikája!

Ezek az erős ifjú férfiak, akik kürtszóval, dárdával mammutokra vannak vadászatra indulóban, ezek az ifjú és kemény férfitestek csak olyan emberekre hathatnak érzékileg, kik szexuálpathológikusok.
Jó lesz ezekre az urakra vigyázni, ne hogy romlatlan testű ifjainkban kárt tegyenek.

A nyilvánosságot, mint hallom, ezek az urak félik. Titkolják, hogy kik azok, akik a képet erkölcsrontónak találják.
Nem is az erkölcs védelméről van itt szó, ha az volna a cél, megengednék, hogy a képet láthassák és nem zárnák el a nyilvánosság elől.

Megengednék a kép számára azt, hogy a rágalom ellen belső szépségeivel védekezhessen.

A kép tulajdonjoga a fővárosé, tizenkét év előtt lett azzá.

Az erkölcsi tulajdon azonban az enyém és a magyar kultúráé.
Minél több az ilyen képromboló odahaza, annál nagyobb szüksége van a magyar művelődésnek az ilyen és ehhez hasonló szépségű művelődési alkotásra.

A magyar kultúra, amint ön mondja, védekezik a képrombolók ellen.

 Én?! Nekem a dolog erkölcsi része ellen nincs miért védekeznem.

Célom, amint azt mindenki láthatja, az volt, hogy a sport szépségeit és a férfias bátorság szimbólumait adjam a serdülő legény kék fantáziája elé.

 A kiváló művész ezután elmondotta, hogy a jövő héten Párizsba utazik, s hosszabb ideig marad a francia fővárosban .

forrás: Esti Kurir, 1926-03-02 / 49. szám

...utánpótlás válogatás és a tornateremi falfestmény, 1959

Vadas József testnevelő tanárral, a VIII. ker. Sportiskola vezetőjével járjuk a kerület iskoláinak tantermeit.

…ki tudja tovább a levegőben tartani — fejjel a labdát a leendő Grosicsok és Bozsikok birodalmában ...

(Képes Sport — Komlós Tibor felvétele)

Dugonics utca: jövendő Grosicsok, Csordások, Bozsikok zaja vezeti, fejeli a labdát.

A fegyelem — mint mindenütt — itt is nagy. Az edző-tanár belefúj a sípba, s halálos csend lesz a zsongó-bongó teremben. „Kéthárom év múlva ezek az iskolák lesznek majd az egyesületek legbiztosabb utánpótlás-forrásai” — mondja Péter tanár, miközben a kiskapusok „tigris-vetődéseiben” gyönyörködik.

forrás: Sportiskola és a tornatermi falfestmény

Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - rekonstrukció ... 10.

 

Kernstock Károly festőművész freskója és a városházi bizottság
A megrongálódott falfestmény restaurálását határozták el Vandálság nyomai a freskón

 

A szűk és kicsiny Dugonics utcában ma szokatlan mozgalmasság volt a földszintes házacskák körül magasra emelkedő elemi iskola épülete előtt. A főváros képzőművészeti bizottságának tagjai jelentek meg, hogy döntsenek az intézet tornatermét díszítő Kernstok-freskó dolgában.

 A faliképet 1912-ben festette Kernstok Károly, abban a városszépítő és művészet-fellendítő Bárczy-korszakban, amelynek emlékét látványtábla örökíti meg az épület földszintjén. Kemstoknak, ha jól tudjuk, ez volt az első falra festett műve.

A tágas tornaterem dongaboltozata megszabta a festmény alakját, az nem egészen szabályos félkörü lunetta-alakot.

 Erre a falmezőre a művész öt ruhátlan férfialakot — öt lándzsával és karddal bölényvadászatra induló ősembert festett — amint futóléptekkel, egy síkban és végtagjaik mozdulatával egységes kompozícióba szerkesztve, a völgyben legelésző ősbölények felé indulnak. Az alakok teljesen az előtérben vannak, mögöttük felhőkön által az ég kéklik és a hullámosan hegyvölgyes tájék zöldei. Az alakok szine sienai barna s rajzuk az expresszionizmusnak arra a korszakára emlékeztet, melyben a festők a természet adta emberi formákkal bizonyos önkényességgel bántak. A festmény szinei az elmúlt tizenöt év alatt meglehetősen megfakultak és fölfrissítésre várnak.

Ezt a festményt, amelyet Kernstok mester egyik főművének ítél s mely mint egy bájos művészeti korszak emléke, ma már históriai értékűnek tekinthető, akarta halálra ítéltetni egy városatya az erkölcs nevében.
Ha az indítványt három évvel ezelőtt teszi meg, bizonyosan célt is ér vele, s akkor a freskót már rég leverték volna. De a városházán szerencsére már más szelek fújtak és szép számmal akadtak bizottsági tagok, kik a denunciált mű és alkotója mellé álltak.

Legutóbb a műemlékekre felügyelő bizottság ülésén az ügyosztály azzal a javaslattal állt elő, hogy háromezer pengő költségen helyre kívánja állítani a falfestményt. A kép tudniillik az évek folyamán alaposan megrongálódott.
A tornaterem legutóbbi kimeszelésekor a kőmívesek le sem takarták, úgy fröcskölték a menyezetre a fehér vakolatot. A freskó felső szélét vastagon befogja a ráfröcskölt vakolat, a lecsurgott mészlé pedig a festményt egész kiterjedésében mészfoltokkal borította be.
Ez azonban még nem minden.

 A tornatermet a háború óta elmúlt években házikápolnának használták. Benne rendezték az ünnep- és vasárnapi istentiszteleteket. A profán tárgyú festményt ilyenkor mindig letakarták. De milyen barbár módon!
A freskó magasságának közepetáján széltében a szegek sorát verték a festmény testébe.

 A szegek ma is helyükön vannak, azok kivételével, amelyeket kihúztak a falból és melyeknek helyét kiszakadt vakolat és lyuk — a festmény síkjában megannyi folytonossági hiány — jelzi. Látszik, hogy az épületnek nem volt és alighanem ma sincsen igazi gondozója, olyan valaki, aki tudná, hogy mi az a falfestmény és hogy falfestménnyel mit nem szabad tenni.

 Általában nagyon szomorú fényt vet Kernstok freskójának állapota arra, hogy fővárosunkban hogyan fogják föl a műemlékvédelmet. A festménnyel szemben valósággal ellenséges indulat állapítható meg a kép mai állapotából. Nemcsak pusztulni hagyták, de siettették is pusztulását. Erre vall az is, hogy a kép bizonyos kényesebb helyein belemázolás nyomai észlelhetők.

A bizottság tagjai nagyjából megtekintették a falfestményt s aztán Pacher Béla tanácsjegyző előadta az ügyosztály javaslatát, mely a festmény helyreállítását indítványozza.

 Többen hozzászóltak, köztük Bárczy István is, aki hosszú idő óta először jelent meg hasonló alkalommal és meleg szavakkal méltatta Kernstok Károly alkotását.

 Ellenvéleménynyel nem is állt elő más, mint Müller József Leó városatya, annak a szellemnek egyik jellemző képviselője, amely mai állapotára juttatta Kernstok alkotását.

Meg kell azonban adni, hogy indítványát szerényen és halk hangon tette meg. Arról beszélt, hogy a freskót legjobb lenne sorsára hagyni és megvárni, amíg teljesen elpusztul.
Kernstok pedig közben új freskót festhetne más falra. önérzetesen felelte erre a felháborító indítványra a művész: — Azon az áron, hogy ezt a művemet pusztulni hagyjam, nem vagyok hajlandó új megbízást vállalni.

Mire kétségtelenül jóindulatúan, de nem kevésbé jellemzően így sietett megnyugtatni a művészt Müller városatya: — Nem így értettem, hogy azon az áron, hanem természetesen jobb áron.

A művésznek végül is külön meg kellett magyaráznia, hogy az «ár» szót ő a szónak nem üzleti értelmében használta.

 A bizottság egy szavazat ellenében az ügyosztály javaslatát tette magáévá azzal, hogy a restaurálás előtt a falat műszaki szempontból meg kell vizsgálni és nedvességnek kitett helyein sürgősen szigetelő réteggel kell ellátni. Ezt a határozatot a magunk részéről, de a művész nevében is azzal a figyelmeztetéssel toldjuk meg, hogy a tornaterem legközelebbre esedékes újabb kimeszelésének következményeitől a faliképet mindenesetre meg kell óvni.

Nagyon egyszerű annak a módja: le kell takarni ponyvával vagy papirossal.

Magának a restaurálásnak műveletéről így nyilatkozott munkatársunknak a művész:

 — A restaurálás munkájából, sajnos, csak az ellenőrzés részét vállalhatom, mert vidéken töltöm a nyarat és lehetetlen naponként a fővárosba jönnöm. Másrészt a kép helyreállításának munkája sürgős: még a nyári vakáció lejárta előtt meg kell lennie.

Mindezért Márffy Ödön barátomat kértem meg a restaurálás nagyjának elvégzésére. Magam időnként természetesen be-belátogatok s olyankor meg-megbeszéljük majd a tennivalókat.

A Márffynak szánt szerepről a bizottságnak jelentést tettem s indítványomat a bizottság elfogadta.

Ujság, 1927. július (3. évfolyam, 146-172. szám) 1927-07-23 / 165. szám

Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - Vizsgálat a Kernstock -freskó úgyben ... 9.

 

Vizsgálat a Kernstock-freskó ügyében.
A székesfőváros képzőművészeti bizottságának albizottsága ma tartotta meg a helyszíni szemlét a Dugonics utcai iskolában, ahol a tornaterem falán van Kernstock Károly festőművész falfreskója.

A bizottság elnöke Buzáth János alpolgármester volt, tagjai pedig Lieber Endre tanácsnok, Petrovics Elek a Szépművészeti Museum igazgatója, Szakáll Géza és Horváth Károly törvényhatósági bizottsági tagok.

Az albizottság megtekintette a képet és azután tanácskozásra vonult vissza. Arról, hogy milyen határozatot fog hozni a bizottság semmiféle világosítást nem adtak.

 A határozatot a képzőművészeti bizottság legközelebbi ülésén fogják előterjeszteni és ettől a jelentéstől függ, hogy további intézkedések történnek-e majd ebben az ügyben.

Uj Nemzedék, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám) 1926-02-28 / 48. szám

Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - Eldölt a Dugonics uccai majompör... 8.

 

LÁTOGATÁS A DUGONICS UCCAI TORNATEREMBEN A KERNSTOCK-FRESKÓNÁL

 

Eldőlt a Dugonics uccai majomper: Kernstock freskóját a bizottság sem művészi, sem erkölcsi szempontból nem találta aggodalmasnak

Tíz perces tanácskozás után egyhangúan mondták ki ezt a véleményt. A képzőművészeti bizottság napirendre fog térni az iskolaszék beadványa fölött

Ma egy hete tartott ülésén a főváros képzőművészeti bizottsága — mint az Esti Kurír megírta — feltűnő beadvánnyal foglalkozott.

A VIII. kerületi iskolaszék előterjesztette, hogy a Dugonics utcai iskola tornatermében lévő falfestmény, amely Kernstock Károly alkotása és mely 12 év óta díszíti a tornaterem falát, erkölcstelen.

Az iskolaszék egyik tagjának, egy lakatosmesternek indítványára nyújtotta be a beadványt, melyben kérte a freskó azonnal való eltávolítását, azzal az indokolással, hogy a fiatal gyermekek lelkületére káros hatással van.

A képzőművészeti bizottság úgy határozott, hogy háromtagú bizottságot küld ki, akik megnézik a helyszínen a freskót és arról véleményt mondanak.

E bizottság tagjai Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója,

Horváth IV. Károly és Szakáll Géza, fővárosi bizottsági tagok lettek.

Ma reggel egynegyedtíz órára szállt ki az albizottság a Dugonics utcai iskolába, velük együtt megjelent Buzáth János alpolgármester, Liber Endre tanácsnok, Csánky Dénes festő, Tóth István, Müller József Leó, Dirner Gusztávné, Bresztovszky Ede és Wildner Ödön bizottsági tagok.

A bizottság előtt felnyitották a Dugonics utcai iskola tornatermének ajtaját, hogy megmutassák a féltve őrzött freskót, melyet az iskolaszék beadványának megszületése óta mind a mai napig felsőbb rendeletre senkinek sem volt szabad megtekinteni.
Belépünk a tornaterembe és a tornaterem egyik falán feltárul előttünk Kernstock Károly monumentális freskója, mely az utóbbi időben a közérdeklődés középpontjába került.

Meg kell állapítani, hogy ez a freskó megérdemli azt, hogy nemcsak a „Dugonics uccai majomper“-rel kapcsolatban beszéljenek róla.

A freskó szélessége hét méter és fölül hozzáigazodva a fal íveléséhez, ovális. Ebbe az ovális keretbe van belekomponálva öt meztelen ősember, amint kezükben kővel, vasdarabokkal, egymásba fonódva ritmikus lépéseket haladnak előre.

A kompozíció jobb és bal sarkát egy-egy faterv zárja le és a fa törzsek mögött a háttérben elefántok sziluettje látszik.

A festő intencióit hamarosan átlátjuk, a szándéka tiszta és világos, a kifejező ereje monumentális.

 Az öt ősember a férfierő szimbólumai, akik izmos kezükben különböző eszközöket tartanak, amelyekkel megküzdenek nemcsak a vadállatokkal, hanem a természet minden tomboló elemeivel is.

A háttérben meglehetősen primitív, vad színekben hatalmas hegyek állanak, a hegyek mögött felhők és az állatok furcsa kompozíciója mintegy együttvéve, az ember küzdelmét akarja ábrázolni a természettel. A férfitesteken szemmellátható művénai motívum nem a testek hivotsága, tehát az erotikám, hanem a férfias erő.
A freskó színezése is csak ezt a művészi motiválást szolgálja. A színek Kernstock ismert színei, amelyben a zöld és a szépia színe a domináló. A kép tónusa úgynevezett matt, csak az ég koraldkékjében van némi frissesség. A háttérben húzódó hegyek nagy távlata mind csak háttér, az egész képen tulajdonképpen csak az öt monumentális férfitest dominál, nemcsak kompozícióban, hanem a színek Valérjében is.

A képen semmi erotikus vonatkozás nincsen, sőt azt tapasztaltuk, hogy a gondolat és a szimbólum kedvéért a férfi testének részelezésétől is teljesen eleket a művész. Megalapíthatjuk, amit később a bizottság tagjai is megerősítettek, hogy kár, hogy ma kép itt a Dugonicsuccai iskóla tornatermében van, mert ez Kernstock egyik legnagyobb értékű és legjobban sikerfitt művészi munkáinak egyike.

A bizottság kíséretével együtt a tornaterem jobb sarkába vonult, felállva a kép megtekintéséhez és azután rövid, tízperces véleménymondás után határoznak és
egyhangúlag kijelentik, hogy a képet nem kell eltávolítani, mert sem művészi, sem művészerkölcsi szempontból nem kifogásolható.

A kép eltávolítása a képnek százszázalékos megsemmisítését jelentené, mert a képet Kernstock, nem mint szokás, vászonra festette, hanem egyenesen az iskola falára és eltávolításának egyedüli módja csak a megsemmisítés lehetne, vagyis az, hogy a képet egyszerűen levakarják a falról.

A tanácskozásban előbb Petrovics Elek fejtette ki véleményét és pár szóval kijelentette, hogy
sem az alakok ábrázolásában, sem a kép részleteiben nem lát okot az eltávolításra.
Horváth IV. Károly bizottsági tag véleménye szerint sem művészi, sem művészerkölcsi szempontból nem kifogásolhatja a képet és kettőjük véleményéhez csatlakozott azután a Wolff-párti Szakáll Géza is.

 A bizottság egyben konstatálta azt is, hogy a leányiskola tornaterme egész más épületszárnyban van és ezt a tornatermet kizáróan fiúk használhatják.

Horváth IV. Károly, a bizottság egyik tagja mondja : — Mióta ez a kép itt van, vagyis tizenkét év óta, tizenkét generáció nevelkedett fel ebben az iskolában. Most már azt szeretném tudni, hogy mennyivel lett erkölcstelenebb ez a tizenkét generáció, mint a többi. Az albizottság legközelebb megteszi jelentését a képzőművészeti bizottságnak, amely ezek után napirendre fog térni a józsefvárosi lakatosmester felháborodása fölött és véglegesen a művészet szabadságának megmentésével lezárja a Dugonics-utcai majomper aktáit.*

A szemléről különben a következő kommünikét adták ki: A képzőművészeti bizottság legutóbbi ülésén a Dugonits-utcai elemi fiúiskola tornatermében levő Kernstock Károly-féle falfestménynek művészi szempontból való felülbírálására albizottságot küldött ki. Ez az albizottság Buzáth János alpolgármester elnöklésével ma reggel 9 órakor megjelent a helyszínen, ahol az elnök meghívására a képzőművészeti bizottság tagjai is megjelentek. Az albizottság a falfestményt megtekintve, egyhangúlag úgy határozott, hogy azt művészi szempontból olyan alkotásnak tartja, amelynek eltávolítása nem indokolt, annál kevésbé, mert a falfestmény eltávolítása csakis annak teljes megsemmisítésével volna lehetséges, ezt pedig az albizottság kívánatosnak nem tartja. Erkölcsi szempontból a falfestményt az albizottság sem ábrázolásnak tárgyánál, sem részleteinél fogva nem találta kifogásolhatónak.

 Az albizottságnak ezt a javaslatát az illetékes ügyosztály a képzőművészeti bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, azután visszaküldi a közoktatásügyi ügyosztálynak, amely pedagógiai szempontból fogja a kérdést elbírálni.

 

Esti Kurir, 1926. február (4. évfolyam, 26-48. szám)1926-02-28 / 48. szám

Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - Megmenekült az "Ősember élete" a megsemmisítéstől ... 7.

 

Megmenekült az »Ősember élete« a megsemmisítéstől.

A bizottság ma délelőtt döntött. Egy lakatos mester idézte fel az egész ügyet

A Dugonics utcai iskola tornatermében ma délelőtt volt a helyszíni szemle Kernstok Károly kifogásolt freskója ügyében.

Kilenc órakor érkezett meg a főváros autóján Buzáth János alpolgármester, Liber tanácsnok, valamint Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója és már vártak rájuk a képzőművészeti bizottság tagja, meg azok, akiket a bizottság szakértőkül kijelölt.

 Ott volt Szakáll Béla, Horváth IV. Károly, Müller illatszergyáros bizottsági tagok, sőt egy városanya is.. dr. Dittler Gusztáváé, a szocialistákat Bresztovszky Ede, Bechtler Péter képviselte, egy festő: Csánky Dénes és egy szobrász: Tóth István, mint a hivatalos művészet képviselői kértek helyet a kis bizottságban.

 Megjelent Wildner Ödön volt tanácsnok, jelenleg bizottsági tag is, akit, amikor Buzáth meglátott, nevetve üdvözölt: — Mint bizottsági tag, vagy mint vádlott jelensz meg a szakértői szemlén?

Wildner Ödön tanügyi tanácsnok korában ugyanis a főváros modern iskolapolitikáját kiépítette.

 Nevéhez fűződik sok nagy alkotás és a Dugonics utcai iskolát is ő irányítása mellett építették fel.

A Dugonics utca, szegény házai között pompásan emelkedik ki a gyönyörű, imponáló épület, amelyen igazán meglátszik, hogy a művészet, iránt rajongó emberek helyes bőkezűsége emelte.

Wildster megértette a tréfát, kedvesen meghajolt és úgy válaszolt: — Ha megengedett, mindkét minőségben vállalom a felelősséget!
Öt megrongált freskó
A bizottság azután, felment a negyedik emeletre, a tornaterembe.

Kernstocknak a gyermekek erkölcsére veszélyesnek proklamált képe a bejárat fölött van.

A bizottság tagjai előrementek, azután a terem közepén megálltak és sokáig vizsgálták a képet. Mindenkit az első pillanatban megkapott az ritmus, amely valósággal végigzeng az egész képen, amelynek reprodukciója tegnap jelent meg Az Est-ben. A szép freskó tele van mészfoszlányokkal. A tornatermet másfél évvel ezelőtt bemeszelték, a munkáknál annak idején nem fedték be vászonnal vagy papírral a freskót. A szobafestő nem sokat törődött a falfestménnyel, amely most tele van spriccelve. — Hallatlan — mondották a bizottsági tagok, — hogy szabad így bánni a műalkotással.
Buzáth alpolgármester is a fejét rázta, de azután szokásos humora vett erőt rajta. — Még háromszor kell meszelni a termet és akkor a mostani problémával nem kell foglalkozni, a kép önmagától eltűnik.
Csánky megvizsgálja, hogy ki lehetne javítani a képet?
A freskó valóban siralmas állapotban van. Az alakok tele vannak foltokká, különösen a kép felső része, amelyik eget ábrázol, szinte egészen fehérre van meszelve. A képet girland futja körül, amely olyan színezetet ad a munkának, mintha keretben lenne. A mázosok erre sem voltak tekintettel és pemütjük mindenütt bekapott a finom díszítésbe, úgy hat az egész, minthabarbár kezek szándékosan akarták volna megrongálni. Liber tanácsnok rögtön érdeklődött. — Ezeket a foltokat nem lehet eltüntetni? — kérdezte. Csánky Dénesben felülkerekedett a festő és már létrát is kért. A festmény alatt egy szekrény állott, annak tetejére mászott, egy súrolókefét kért és úgy próbálta eltávolítani a mészfoltokat. Ez a munka bizonyos időt vett igénybe és ekkor már a bizottsági tagok külön csoportba verődve beszélgetni kezdtek a képről.
Tóth István haragudott legjobban
A szakértő bizottság tagjai közül legjobban Tóth István szobrász haragudott. Hangosan magyarázta, hogy egy értelmetlen, rossz iskolának az alkotása a munka s a képről bizony igen lesújtó kritikát mondott. Szerencsére azonban más szakértők is voltak jelen, akik a festményt egészen más szemmel nézték s a szobrász sajátos felfogása nem nagyon tudta meggyőzni a többséget.
Wildner Ödön, ész. Dimer Gusztávnénak magyarázta a modorn piktúra fejlődését. Egy másik csoportban az alpolgármester tanácsnok s a Szépművészeti Múzeum igazgatója, nézegették a munkát. Meg kell jegyezni, voltak olyan hangok, amelyek, azt mondották, hogy nem volt éppen szerencsés gondolat, az aktokat a tornaterem falára felfesteni, de az igazság kedvéért ki kell emelni, hogy az egész szakértői szemlén egyetlenegyszer sem hangzott el olyan követelés, amely szerint a képet le kellene vakarni, vagy bármi módon el kellene távolítani a tornaterem faláról.
Vadak és egyéb félmeztelen törzsek a folyosón
Különböző csoportok képzőművészeti vitája mindinkább elmélyült és mindenki a saját nézetét igyekezett a másikkal megértetni. Egyszerre csak arra ügyelt fel mindenki, hogy Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója megindult a kijárat felé. Mindenki követte , egy percre úgy látszott mintha az egész vizsgálatnak már vége volna. Pedig erről szó sem volt. Petrovics csak a folyosóra kalauzolta a társaságot, ahol különféle néprajzi táblák vannak felaggatva. Ott voltak a kannibálok, afrikai, ausztráliai törzsek , egyáltalában nem öltöttek magukra prérabundét, hanem olyan divatot viseltek, amilyen a forró égöv alatt szokásos. — Kérem — mondotta a főigazgató, — akkor talán ezeket a képeket is e kellene távolítani! Tulajdonképpen ekkor terelődött csak a beszéd a kérdés lényegére. Eddig senki sem beszélt arról, hogy a kép erkölcsös vagy erkölcstelen, mindig csak a művészeti szempontok szerepeltek a vitában. Ezután ebből a szempontból is megnézték a képet és konstatálták, hogy a festő ügyelt arra, hogy munkáját a gyermekek is látni fogják és ilyen szempontból semmiféle kifogásolni valót nem lehet találni a munkában. Wildner Ödön magyarázta az egyik csoportnak:

Reinstokot igazán nem lehet ha állítani úgy, mintha valami erkölcstelen vagy perverz ember lenne, sőt ellenkezőleg, egyetlen egy munkájában sem lehet ilyen vonást felfedezni. A kéjencek bizonyos fokig elpuhultak, Kenutoknak pedig minden műve valósággal duzzad az erőttől. Bresztovszky Ede ehez hozzáfűzte: __ Én nem most látom először a képet, s amikor először megnéztem, a diákok éppen gyakorlatoztak. A tornatanár természetesen nem hagyta abba a tanítást és én a fejük fölött néztem Kentsiék munkáját. Valami bámulatos összhang volt a kép és az előttem tornászó gyerekek között. Mintha egy ritmusba olvadtak volna össze. Ekkor éreztem, hogy a művész igazán jól oldotta meg
feladatát.
Tíz iskolaszék sem követelte a kép eltávolítását
Ott volt a szemlén az iskola igazgatója is. Az Est munkatársa érdeklődött nála, hogy miképpen indult meg ez a furcsa botrány és az iskolaszék valóban az eltávolítás mellett foglalt-e állást? Az igazgató a fejét rázta: — Szó sincs erről — mondotta — csupán az történt, hogy egy lakatosmester, aki nem tudom, hogy hogyan került be a tornaterembe, meglátta a képet és neki az valóban nem tetszett. Az iskolaszék ülésén felszólalt és egyedül ő kívánta a kép eltávolítását. Az iskolaszék ezt a kérést egyáltalában nem akceptálta, hanem olyan határozatot hozott, hogy a kép művészi értékének felülvizsgálására megkéri a képzőművészeti bizottságot. Ilyen irányban tettünk előterjesztést és ennek az eredménye a mai szemle. Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a kép eltávolítását az iskolaszék egy percig sem követelte.

Tanácskozás és döntés
Buzáth tanácsnok azután maga mellé vette Liber tanácsnokot, Petrovics Eleket, Csánky Dénest, a bizottsági tagok közöl Szakáll Gérét és Horváth IV. Károlyt, majd később többen is csatlakoztak hozzájuk és azután megvitatták a teendőket. Körülbelül húsz percig tanácskoztak, s azután meghozták a döntést. A döntésről Liber tanácsnok a következőket mondotta nekünk: — A bizottság egyhangúan, amellett döntött, hogy a kán eltávolítása iránt semmiféle lépést nem tesz, mert a kép művészi értékű. A szakértői szemle alapján jelentést fogunk készíteni, amelyet nyilvánosságra hozunk és amelyet a képzőművészeti bizottság is letárgyal. Buzáth János alpolgármester távozóban még megjegyezte: " Ha valakit felelőssé lehet tenni, hogy ezt a képet állították oda a diákság szeme elé, úgy csak azokat illetheti szemrehányás, akik ezt annak idején megengedték, most azonban barbarizmus volna a képet eltávolítani, így azután valóban elkerülték azt a kultúrbotrányt, hozy- Kernstok Károly szép munkáját csak azért, mert az egy lakatosmesternek véletlenül nem tetszett, megsemmisítsék az Urnák 1926. esztendejében. Pajzs Ödön

Az Est, 1926. február (17. évfolyam, 26-48. szám) 1926-02-28 / 48. szám

• Budapesti Hírlap, 1926-03-02 / 49. szám

Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - A főváros képzőművészeti bizottsága dönt ... 6.

 

A főváros képzőművészeti bizottsága dönt a Dungonics-utcai iskola freskójának ügyében

 

Néhány liberális lap hosszasabban foglalkozott a VIII. kerületi Dugonics-utcai elemi fiúiskola tornatermében lévő freskó ügyével. Olyan formában állították be a dolgot, mintha a VIII. kerületi iskolaszék középkori barbarizmussal meg akarna semmisíteni egy művészi alkotást.

 A jól értesült híradások szerint a VIII. kerületi iskolaszék olyan értelmű beadvánnyal fordult a főváros tanácsához, hogy az iskola tornatermének faláról Kernstock Károly falfestményét „haladéktalanul és könyörtelenül" távolítsák el, mert az ifjúság erkölcsi nevelésére káros befolyást gyakorol.

Az Új Nemzedék munkatársa érdeklődött az ügy tulajdonkénen állásáról és kérdésére autentikus helyen a következő felvilágosítást adták.

 A VIII. kerületi Dugonics utcai község elemi népiskola tornatermének falán csakugyan van egy freskó, melyet Kernstock Károly festőművész 1912-ben festett, amikor az iskolát felépítették. A főváros az iskola építésénél bőkezűen áldozott, hogy az iskolát moderné tegyék és a higiénia minden követelményének megfelelően építsék fel. Ekkor festették többek között Kernstock Károllyal azt a freskót, mely most az érdeklődés középpontjába került.

A kép, mely a régi idők szabad esztétikai szellemében készült, öt férfiaktot ábrázol. Most az iskolaszék felülvizsgáló körútja közben néhány iskolaszéki tagnak feltűnt a freskó és kifogást emeltek ellene pedagógiai szempontból. Az kétségtelen, hogy a mű, mely Kernstock egyik legnagyobb alkotása, művészi értékű, de fenmarad még az a kérdés, hogy a 10—12 éves elemista gyermekek szempontjából megfelelő-e?

Nem felel meg az valóságnak az a hír sem, hogy a VIII. kerületi 3. számú iskolaszék ,,könyörtelen és haladéktalan“ megsemmisítését kérte a főváros tanácsától.

 A valóság az, hogy az egyik közgyűlésen felmerült indítvány alapján az iskolaszék megkereste a főváros tanácsát, hogy arra illetékes bizottság által vizsgáltassa meg a képet, vajjon pedagógiai és erkölcsi szempontból nem esik-e kifogás alá, tekintettel arra, hogy iskolás gyermekekről van szó.

Tehát nem határozott követelést terjesztettek a tanács elé, hanem egy kérést, hogy az aggodalmaskodókat megnyugtassák. Az aggodalmaskodókat pedig nem a barbarizmus, hanem a keresztény magyar ifjúság helyes irányban való nevelésének szempontja vezeti.

Ha a gyermekek előtt elhelyezett kép az ifjúság lelki fejlődésére káros befolyást gyakorol, úgy azt el kell távolítani még abban az esetben is, ha a festménynek művészi értéke van.

 A főváros tanácsának határozata értelmében most már a fővárosi képzőművészeti bizottság dönt végérvényesen a freskó további sorsáról

- A bizottság tagjai szombaton szállnak ki a helyszínre, hogy felülbírálják a képet.

 A főváros tanácsa pedig mindaddig nem engedélyezi — még a sajtó részére sem — a kép megtekintését, míg a Képzőművészeti Bizottság végleges döntést nem hoz.

Nem akarja, hogy már előre támadásoknak legyen kitéve, bár lehet, hogy a képet nem is fogják megsemmisíteni.

Uj Nemzedék, 1926. február (8. évfolyam, 26-48. szám) 1926-02-19 / 40. szám

Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - a Dugonics uccai iskola majompör ... 5.

 

A Dugonics utcából
— Mondd csak, fiacskám, mit ábrázol az a bizonyos kép az iskolátok tornatermében? — Oh, bácsi kérem, szegény B-listás hivatalnokok vannak rajta, akiknek már ruhára se telik.

A Dugonics utcából
— Mondd csak, fiacskám, mit ábrázol az a bizonyos kép az iskolátok tornatermében?

 — Oh, bácsi kérem, szegény B-listás hivatalnokok vannak rajta, akiknek már ruhára se telik.

 

Magyarság, 1926. február (7. évfolyam, 26-48. szám)1926-02-25 / 45. szám