..- a mozi, Kulich Gyula tér

Fotó: Vékás Magdolna

Budapesti Mozitörténeti Alapítvány

[privát gyűjteményből]

 116/1919. szám. Körlevél

valamennyi fővárosi iskola igazgatójához.
Ötödik éve már, hogy a téli szénszünet rövidebb hosszabb időre megszakítja az iskolák munkájának folytonosságát. Az öt esztendő közül a mostani a legsúlyosabb, ezért a tanulók téli elfoglalása és a kapcsolat fenntartása céljából a már közölteken kívül, még további intézkedéseket is tartok szükségesnek. Felhívom ezért az iskolák vezetőit és tanítótestületeit, hogy körlevelem tartalmát az értekezleteken beszéljék meg, oktassák ki kellően a tanulóifjúságot , és kövessenek el mindent a tanulók kényszerítése nélkül a terv lehető keresztülvitelére. Rendezzünk előadás-sorozatokat, amelyeknek középpontjában a mozgófényképes előadások álljanak. Ezeket egészítsük ki irodalmi, történeti, zene- és művészeti előadásokkal, vagyis az előadások műsorát bővítsük ki zene-, ének-, irodalmi stb. számokkal. Ezek keretébe könnyen beilleszthetünk rövidebb, különösen hazafias tárgyú elbeszéléseket, mondákat, meséket, költemények felolvasását, elszavalását, történeti események vetítőképes szemléltetését, megmagyarázását. Legtöbb esetben az előadás műsorán szereplő film mutat majd nekünk irányt, különösen akkor, ha az történeti vagy földrajzi tárgyú. A dal és a zene nyomán, a magyar irodalom remekeiben való gyönyörködés és nemzetünk múltjának szemlélése közben éled fel a haza igaz szeretetének érzése, a nemzethez,a fajhoz való hűséges ragaszkodás. De más feladat is vár reánk. Vissza kell adni ifjúságunknak, a nemzetben, annak jövőjében való hitét! A végrehajtásra vonatkozó intézkedések és a szükséges tudnivalók a következők:
Körzetek alakítása.
A főváros iskolái — tekintet nélkül az iskolák fokozataira — körzeteket alakítanak, amelyeknek középpontját egy-egy megfelelő felszerelésű nagyobb mozgószínház alkotja, amelyben (csakis fűtött helyiségben) az előadások lefolynak. A körzetek igazgatói a maguk kebeléből 2—3 tagot küldenek ki az előadások megszervezésére és rendezésére. Megállapodnak a mozgószínház tulajdonosokkal az előadások ideje, rendje, a napi bérletek, a mozgó részéről igénybe vett személyzet (gépész, zene, takarítók) munkája és díjazása dolgában. Leghelyesebb egy elfogadható olyan bérösszegben megállapodni, amely az összes szolgálmányoknak ellenértéke és mindenről a mozgó tulajdonosai gondoskodnak. A megbízottak továbbá a testületek véleményének előzetes meghallgatása után a műsorokról és előadókról is gondoskodnak. Minden iskola lehetőleg több előadót jelöljön ki. Egyik mesét mond, másik felolvas,, szaval, szabad előadást tart vagy az ének- és zeneszámok dolgát intézi el, stb. Megállapítják az egyes iskolák látogatásainak idejét, sorrendjét. Időnként az igazgatókkal értekezleteket tartanak az újabb műsorok megállapítása és a szükséges tennivalók megbeszélése céljából.
Megjegyzem, hogy bármely iskolának joga van egy másik körzethez is csatlakozni, ha az az iskola érdekeinek jobban megfelel. Ezt a körülményt az igazgató a közokt. ügyosztálynak és az iskolalátogató igazgatónak tartozik bejelenteni. A körzet középpontjául az előadások céljaira kijelölt mozgószínház igénybevétele sem kötelező, ha a körzet igazgatóinak értekezlete megfelelőbb teremről vagy más megfelelőbb mozgószínházról tud gondoskodni. Tekintettel a mozgófényképes előadásokra, a tűzbiztonsági szempontokra a legnagyobb figyelmet kell fordítani.

Minden helyiség ilyen célra való igénybevételéhez a ker. elöljáróság tűzrendészeti bizottságának előzetes engedélye szükséges. Mozgóknál erről a tulajdonos gondoskodik. Hogy megkönnyítsem az előadások helyének kiválasztását és igénybevételét, megkérem a Mozgószínház Tulajdonosok Szövetségét, hogy engedjék át helyiségeiket az iskolák részére és maguk is segítsenek ahhoz, hogy ezek az előadások teljesen simán és fennakadás nélkül legyenek megtarthatók. Külön is hangsúlyozom, hogy az előadásokra a tanulókat a testületek valamennyi tagja köteles elkísérni, ott a rendre és csendre felügyelni és az előadások körüli egyéb teendőkben, (előadások, felolvasások tartása, stb.) részt venni. Az igazgatók értekezletéről időről-időre jelentéseket várok és felkérem az igazgató urakat, hogy a maguk és a testületi tagok tapasztalatait, megjegyzéseit, esetleges újabb és javítást célzó gondolatait, velem is közöljék. A háztartási, a fiú- és leány tanonciskolák és különböző tanfolyamok annak az iskolának körzetéhez tartoznak, amellyel egy épületben nyertek elhelyezést.
Az iskolák csoportosítása a következő:
1. Uránia színház
VIII., Rákóczi-út 21. (550 ülőhely.)
Elemi iskolák: Szentkirályi-u., Rökk Szilárd-u., Baross-u., Rigó-u., Mária Terézia-tér, Bezerédj-u. fiú, Bezerédj-u. leány, Papnövelde-u. fiú, Papnövelde-u. leány, Kazinczy-u., Nyár-u., Wesselényi-u., Dohány-u. 65—67., Dob-u. 85. fiú, Dob-u. 85. leány. Polgári fiúiskolák: Wesselényi-u., Kertész-u., Német-u., Homok-u. Polgári leányiskolák: Rökk Szilárd-u., Tisza Kálmán-tér 4., Nagydiófa-u. Dohány-u., Papnövelde-u. Középiskolák: Reáltanoda-u., Horánszky-u., Vas-u., Bezerédj-u. női keresk., Kertész-u., Váczi-u. leánygimn., Práter-u. leánygymn.
2. Simpon-mozgó.
I., Fehérvári-út 37. (260 ülőhely.)
Elemi iskolák: Fehérvári-út 25., Váli-u., Hengermalom-u., Kelenföld. Polgári leányiskola: Fehérvári-út 62. Középiskola: Fehérvári-út 25.
3. Heliosz-mozgó.
II./Margit-körút 5/b. (400 ülőhely.)
Elemi iskolák: Margit-körúti el. isk., Lövőház-u., Áldás-u., Marczibányi-tér, Városmajor, Medve-u., Szegényház-u., Csalogány-u., Iskola-u., Szalay-u., Iskola-tér. Polgári fiúiskola: Medve-u., Polgári leányiskola: Batthyány-u. Középiskola: Ponty-u.
4. Palota-mozgó.
II., Krisztina-körút 157. (320 ülőhely.)
Elemi iskolák: Krisztina-tér 4., Attila-utca, Márvány-u. fiú, Márvány-u. leány, Czakó-u. Fehérsas-tér. Polgári fiúiskolák: Fehérsas tér. Középiskolák: Városmajor-u. 59., Iskola-tér 1. sz.

5. Flórián-mozgó.
III., Flórián-tér 3. (800 ülőhely.)
Elemi iskolák: Lajos-u., Ürömi-u., Timár-u., Kórház-u., Tanuló-u., Kiscelli-u., Raktár-u., Vörösvári-út, Hunor-u., Szent Endrei-út. Polgári fiúiskola: Kiskorona-u. Polgári leányiskolák: Lajos-u., Szent Endrei-út.
6. Elit e-m o z g ó.
V., Lipót-körút 16. (280 ülőhely.)
Elemi iskolák: Szemere-u., Sziget-u., Pannónia-u. fiú, Pannónia-u. leány, Váci-u. 21., Lehel-u., Aréna-út 186., Váci-út 57., Váci-út 61., Váci-út 89., Lehel-u., Gömb-u. Polgári fiúiskola: Honvéd-u., Pannónia-u. Polgári leányiskola: Üteg-u., Vadász-u.

7. Mozgókép-otthon..
VI., Teréz-körút 28. (607 ülőhely.)
Elemi iskolák: Szent István-tér, Érsek-u., Izabella-u., Lovag-u., Szív-u., Bajnok-u., Felsőerdősor fiú, Felsőerdősor leány. Polgári fiúiskola: Nagymező-u. Polgári leányiskola: Bajza-u., Felsőerdősor 20., Vilmos-császár-út. Középiskolák: Izabella-u., Nagymező-u. felső keresk.

8. Chikágó-mozgó ,
VII., István-út 39. (700 ülőhely.)
Elemi iskolák: Elemér-utcai, fiú, Dembinskiutcai leány, Hernád utcai fiú, Murányi-utcai leány, Damjanich-utca 29—31., Aréna-út 25., Aréna-út 16., Hungária-út 24. Polgári fiú iskolák: Rottenbiller-utca, Damjanich-utca. Polgári leány iskolák: Aréna-út 27., Aréná út 25., Peterdy-utca. Középiskola: Damjanich-utca k.

9. Népotthon-mozgó:
VIII., Kálvária-tér 6. (800 ülőhely.)
Elemi iskolák: Erdélyi-u., Madách-u.,Jázmin-u. 1., Jázmin-u. 1., Csobánc-u.

10. Ku 11ur szinpad :
IX., Kinizsy-u. 16. (381 ülőhely.)
Elemi iskolák: Lónyay-u., Bakáts-u., Ipar-u., Szvetenay-u., Ranolder-u., Mester-u., Tóth Kálmán-u. fiú, Tóth Kálmán-u. leány, Tűzoltó-u., Práter-u. fiú, leány. * Lh
Polgári fiúiskolák: Práter-u. 31., Üllői-út 54. Knézics-u. 17. Polgári leányiskolák: Mester-u. 19., Mária Terézia-tér., Jázmin-u., Práter-u. 15. Középiskolák: Mester-u. 56. f. k., Mester-u. 23. n. k.

11. X., Elnök-u. 3. (Isk. épület.)
(Torna-terem, 300 ülőhely.)
Elemi iskolák: Elnök-u., Simor-u., Dugonics-u. fiú, Dugonics-u. leány, Ernő-u., Gyáli-út.

Polgári fiúiskolák: Gyáli-út, Dugonics-u. Polgári leányiskolák: Elnök-u., Simor-u., Jázmin-u.

12. Univerzum-mozgó:
X., Martinovics-tér 5. (380 ülőhely.) " ^
Elemi iskolák: X., Szent László-tér, Halom-u., Kápolna-tér, Kada-u., Pongrácz-út, Templomtér. Polgári fiúiskolák: Liget-u. Polgári leányiskolák: Szent László-tér.

 Műsorok.

A műsorok anyagának javarészét az „Uránia" (VIII., Rákóczi út 21.) kölcsönzi. Az Uránia műsorai (egy-egy előadásra szolgáló anyag) nagyobb részben a történelem, a földrajz és természettudományok köréből kerülnek ki s a szöveget megfelelő álló és mozgóképekkel kísérik. Legegyszerűbb egy-egy előadás anyagának annyi napra való kibérlése, ahány napra valamely körzetnek — naponként lehetőleg két előadást számítva — szüksége van ahhoz, hogy a jelentkező összes tanulók láthassák az előadást. Ez a tanulók létszámából és a terem befogadó képességéből állapítható meg. Minden körzetben a különböző fokú iskolák — ha ezt szükségesnek látják — külön műsorról gondoskodnak. Az egyfokozatú iskolák is lehetőleg osztályonként csoportosítsák és vigyék az előadásra tanulóikat. Pl. I. és II. osztályok, III—IV. osztályok, stb. A műsorok anyaga, a képek, filmek ugyanazok maradhatnak. A szöveg felolvasása helyett pedig a tanulók értelmi fejlettségének megfelelő szabad előadás keretében kell ismertetni az előadás anyagát. Az osztályok ilyen mértékű elkülönítésének az előadásra kerülő mesék, felolvasások, költemények szavalása, zenei számok, tréfás jelenetek, stb. kiválasztásánál is fontossága van. Az Uránia filmjeiből és állóképeiből állíthatók össze külön mozgóképes előadások és külön állóképsorozatok is. Erre nézve felvilágosításokat az Uránia igazgatósága nyújt. Az Uránia az előadás-sorozatok, filmek és állóképek jegyzékét rendelkezésre bocsátja az ügyosztálynak, ahol azok átvehetők. Különös gonddal és figyelemmel válogassuk ki az előadásra szánt verseket, énekeket, a felolvasandó szöveget, mesét, stb. Mindenekelőtt kapcsolat legyen az előadás egyes pontjai között. A verseket, költeményeket, meséket, elbeszéléseket, énekeket azok közül kell kijelölni, amelyek az iskolák tanítási anyagában is helyet foglalnak és a magyar irodalomnak kiválóbb termékei. Minden műsort, mielőtt azt a tanulók elé visszük, bemutatunk az iskolák képviselőinek. Ezeken a bemutatókon jelenjenek meg a kijelölt előadók is, ahol a szövegeket is kézhez kapják, hogy előadásukra előkészülhessenek és a még felveendő további pontokra nézve a kiküldött igazgatókkal együtt a testületeknek javaslatokat tudjanak tenni. A bemutatók idejéről és helyéről külön értesítéseket küldök annak idején az iskoláknak. Műsora vehetnek az iskolák olyan irodalmi tárgyú és értékű nagyobb, filmre felvett színdarabokat, ifjúsági műveket is, amelyek eddig a filmpiacon megjelentek, ha azok az iskolák szempontjából felállítható legszigorúbb követelményeknek megfelelnek és nevelői értékük is van. Ha a kijelölt központi mozgószínházak műsorán ilyen filmek az esti előadásokon szerepelnek, akkor a körzet kiküldött igazgatói megállapodnak a mozgószínház tulajdonosával, hogy azokon a napokon délelőtt vagy délután, amelyeken a szóbanforgó film műsorra kerül, külön előadás (ifjúsági előadás) keretében az iskolák is megtekintik. A mozgószínházak vezetői jó előre gondoskodnak műsoraikról és így az érdeklődő iskolák már jóval előbb megszervezhetik az előadás látogatását, mert a mozgószínházak vezetőitől megtudhatják, hogy a megtekintésre alkalmasnak vélt film mikor érkezik a központtól kijelölt mozgóba. Ezekre a filmekre egyébként az iskolák figyelmét előre felhívjuk majd. Tekintettel arra, hogy a mozgószínházak tulajdonosai is csak bérlői a műsorukra kerülő filmeknek, azokkal tehát szabadon nem rendelkeznek, megkérem a budapesti filmgyárak és filmkölcsönző intézetek érdekeltségeit, járuljanak hozzá ahhoz, hogy adott esetben talán egészen ingyenesen, esetleg a legkisebb kölcsöndíjakért engedjék át filmjeiket iskolai előadások céljaira. A gyárak és filmkölcsönzők birtokában sok úgynevezett tanulságos film (tájképek,, utazások, ipari tárgyú filmek, néprajzi felvételek stb.) is van. Az előadásokat rendező megbízottak ezeknek bemutatásáról is gondoskodjanak. Ezek, meg aztán a különböző humoros tárgyú felvételek kiegészítő részei lehetnek egy-egy előadás műsorának. Kéthetenként, esetleg hetenként egy-egy előadást tervezek. Az előadásokat, tárgyukat tekintve, lehetőleg úgy kell elrendezni, hogy egyik ismeretterjesztő, a másik szórakoztató tárgyú legyen.

Az előadások költségei.
Az előadásokra jelentkező tanulóktól az iskolák látogatási díjakat szedhetnek. Az előadások költségei sok körülménytől függnek. Elsősorban a mozgószínházak ülőhelyeinek számától. Azért jelöltettem ki a nagyobbakat, hogy minél több tanuló vehessen részt egy alkalommal az előadáson s így egy tanulóra kevesebb költség jusson. Függ másodsorban a mozgószínháznak fizetendő bérösszegtől és a műsor árától. Számíthatunk arra, hogy minden érdekelt csak a legszükségesebb kész kiadásának megtérítésére gondol s így a tanulókat nem terheljük meg. Egy egy tanulótól mozgófényképes előadásoknál előadásonként körülbelül 50 fillért, színházi előadásoknál 1 koronát szedhetünk.

 A tanulók 10%-a ingyen látogatja az előadásokat. Ezek a szegényebb, fizetni nem tudó tanulók. A vagyonos szülők gyermekei önként nagyobb összeggel is hozzájárulhatnak az előadások költségeihez, hogy fizetni nem tudó társaik jegyeit megváltsák. Minden tanuló részére, — akár fizető, akár nem, — ülőhelyről kell gondoskodni.

Csak annyi tanulót vihetünk egy előadásra, ahány ülőhely van a mozgószínházban.
A pénz kezelésével minden testület egy-egy tagját bízza meg. Több előadásra előre is beszedhető a pénz, pontos feljegyzés mellett.

Tájékozásul megjegyzem, hogy az Uránia a körzetéhez tartozó iskolák részére egy-egy előadást 250 koronáért rendez. Ebben az összegben minden költségműsor. fűtés, személyzet költségei, stb.) benne van és 550 tanuló kaphat érte egy-egy előadást. Az előadások felügyelete.

 A legszigorúbb felügyelet már a műsorok gondos és körültekintő összeállításával kezdődik.

Felhívom az összes körzetek megbízottjait, hogy az elemi, polgári és tanonc-iskolák részére rendezett előadások idejéről, helyéről és műsoráról a közoktatási ügyi osztálynak, a tanfelügyelőségnek, valamint az iskola látogató igazgatóknak pontos és előzetes értesítést küldjenek. A jelentésben fel kell sorolni a résztvevő iskolákat is. A középfokú iskolák mindezekről a közoktatási ügyosztályt, a tankerületi főigazgatóságot és az iskolalátogató igazgatókat értesítik. A rendről és fegyelemről a testületek tagjai tartoznak gondoskodni.

 A tanulókat az iskolából vezetjük csoportosan az előadásokra, felügyelet mellett oda visszük vissza és onnan bocsájtjuk őket haza. Központi irányítás. A központi irányítást az iskolalátogató igazgató urakkal együttesen végzem.

Egyúttal értesítem a körzetek megbízottait, hogy további útbaigazításokkal Ágotai Béla iskolalátogató igazgató és Albrecht István h. igazgató (X., Elnökutca 3. Telefon: József 35—91.) szolgálnak. Budapesten, 1919. évi november 2-án.

 Fővárosi Közlöny, 1919-11-14

1926 szeptemberi műsorok egyike

1920 ban megjelente telefonkönyv és a mozi telefonszáma 

 

egy érdekesség...álláshirdetés a moziban 1914 évből 

 és 1915- ből

...és 1916 májusában meghírdetett állás

Kik kapták a mozikat!

Kik kapták a mozikat!

Ismert panamák. Ismert panamák.
Nem kell sok szót vesztegetni a VIII., Kálvária tér 5. szám alatti Népotthon-mozi esetére, amelyet Viczián István belügyminiszteri államtitkár, a mozi rendelet végrehajtója, egyszerűen odaadott Madarász ny. miniszteri tanácsosnak, akit a kormány miniszteri biztosnak küldött ki Viczián egyik fegyelmi ügyének tisztázására. 
Nem kell sok szót vesztegetni a VIII., Kálvária tér 5. szám alatti Népotthon-mozi esetére, amelyet Viczián István belügyminiszteri államtitkár, a mozirendelet végrehajtója, egyszerűen odaadott Madarász ny. miniszteri tanácsosnak, akit a kormány miniszteri biztosnak küldött ki Viczián egyik fegyelmi ügyének tisztázására. Hasonlóképen

1974. VII. C.

 1974. VII. C

1968. I. B

1968. I. B.

 

1957. VII. A és 1957. VIII. B. osztálynévsorral

 1957.VII. A.

fotó: Kovacsics irénke tulajdona

1957.VIII. B.

fotó: Kovács- Hanka István tulajdona

1971-72. V. B. és 1973. VII. B. névsorral

 1971-72. V. B.

fotó: kelemenn Márta tulajdona

1973. VII.B.

1966-1967. I. B osztály

 1966-1967. I. B osztály

1956. VII.B.

 1956. VII.B.

fotó: Kovács-Hanka István tulajdona

1953-54. VII. A és 1954.V.B

 1953-54. VII. A

fotó: Kovacsics Irénke tulajdona

1954.V.B

 

fotó: Kovács-Hanka István tulajdona

Iskolaköpeny házilag avagy már most megvarrható

Szabad Föld, 1989. július-december (45. évfolyam, 27-52. szám)1989-08-15 / 33. szám

Az iskolaköpeny már most megvarrható...

Ez a fajta iskolaköpeny nemcsak csinos, de jól védi az alatta viselt ruhát is. Ha nem köpenyanyagból készítjük, hanem más jellegű kelméből, akkor mutatós kötényruha készülhet a megadott szabásmintával, amely 9-10 éves, mintegy 140 cm magas, 70 cm mellbőségű, 78 cm csípőbőségű kislányok részére alkalmas. Díszítése lehet keskeny paszpólozás, sujtás, farkasfog vagy elütő színű többsoros tűzés. Hozzá 140 cm széles anyagból 1,20 m szükséges.

 Az iskolaköpeny már most megvarrható...

 ISKOLAKÖPENY - HÁZILAG

Kék és elölgombos legyen az iskolaköpeny

Iskolaköpeny vagy bő bugyogó?

 Az iskolaköpeny nem a szocializmus találmánya, az első rendelet, ami foglalkozott az iskolai „fedőruha” kérdésével, az 1790-91-es országgyűlésen került napirendre.

Minden korszakban megvoltak a élemények , ellenvélemények a viselését, a kötelező hordást illetően.

Iskolaköpeny vagy bő bugyogó?

Szeretnék elbeszélgetni azzal az Illetékes Elvtárssal, aki feloldotta az iskolaköpenyek, matrózblúzok egységes viselésének kötelezettségét a középiskolákban - fakadt ki a minap egy édesanya -, mert az a fajta rongyrázás, amely ma az iskolákban van, elképesztő méreteket ölt. 

A bő törökös bugyogók, az alig miniszoknyák és a hozzájuk illő rojtos nyári csizmácskák, a diszkószerelésnek is „menő” méregdrága tornadresszek zöld útját az iskolákba nemcsak azért tartom felháborítónak, mert nem tudom felvenni a versenyt a flancoló szülőkkel, hanem azért is, mert a gyerekekre kényszerített esztelen verseny olyanfajta értékvesztést rejt magában, amire az iskolának okvetlenül oda kellene figyelnie. 

Nemcsak arra gondolok, mennyire nehéz megmagyarázni egy tizenéves lánynak, hogy az ő jelese fizikából többet ér, mint a padtársa butik-cucca, hanem arra a veszélyre is, amely bennünket, a csak bérből és fizetésből élő szülőket fenyeget. 

Még a legtürelmesebb tizenéves is hajlamos lesz egy idő után arra a keserű megjegyzésre, hogy „ti csak ennyire vagytok képesek?”, innen pedig már csak egyetlen lépés a szülők lenézése.

Bevallom, az édesanya aggodalmával - amely a jövőben egyre több, a gyermekéért felelősséget érző szülő problémája lesz - mélységesen egyetértek, s ebben megerősít az egyik neves szociológusunk is, aki épp a minap fejtette ki, mennyire félti társadalmunkat az esetleges szétszakadástól gazdagok és szegények társadalmára.

 Ennek a következményei beláthatatlan károkat okoznak a fejlődő gyermekek érzelemvilágában. Ezt pedig csak a demokratikus elveken nyugvó és tevékenykedő iskola tudja ellensúlyozni.

Remélem, hogy a kötelező köpenyviselést feloldó utasítások készítői nem ezt a lépést tartják az első és elengedhetetlen lépcsőfoknak az iskola demokratizálásához vezető úton.
SZEDLÁK ÉVA

Ellenvélemény iskolaköpenyek ügyében

A Köznevelés 32. számában olvastam Szedlák Éva írását Iskolaköpeny vagy bő bugyogó? címmel.

A cikkben arról van szó, hogy egy édesanya erősen kifogásolja „Illetékes Elvtárs” azon intézkedését, amely feloldotta a középiskolákban az iskolaköpeny és a matrózblúz viselésének kötelezettségét. Köpeny nélkül ugyanis látni lehet majd egyes tanulókon a méregdrága ruhákat, s ez esztelen versenyre fogja késztetni a gyerekeket, szüleiktől divatos holmikat követelve, holott anyagilag a szülők többsége nem bírja a versenyt a flancoló gyerekek szüleivel.

Elmondom észrevételeimet. Kezdem azzal, hogy a tanulók kilencven százaléka utálta és utálja az egyenköpenyt. Ennek megfelelően viseli is. Kigombolva, lezseren, ujját feltűrve, jelvényekkel megtűzdelve, csillogó strasszokkal, gyöngyökké, de leginkább sehogy.

És milyenek ezek az iskolaköpenyek? Derékig érők, minik, térdig érők, maxik, hímzettek, fodrosak, pántosak, masnisak, csatosak, itt-ott ezüst-, aranyszállal átszőve, oldalt nyitottak, csak két madzaggal összeköthetők.
A „csicsás” rátétek-betétek igencsak megemelték az iskolaköpenyek árát. És jó néhány gyerek járt butikban vásárolt köpenyben. Tehát a tehetősebb szülők megvették a drágább, a mutatósabb köpenyt, amíg a kevésbé tehetősek a szolidabb, olcsóbb változatot vásárolták meg.
Hol volt itt az egyenlőség? 

És most lássuk a bő bugyogót! 

Nem kell okvetlenül a butikokban megvásárolni a divatos holmikat. A mi gyermekeink annyira ötletesek, találékonyak, hogy kevés pénzből is tudnak modern ruhákat előállítani.
Szomorú, ha arról olvasunk, hogy a tizenéves gyerek szemrehányást tesz keményen dolgozó szüleinek. De meg kell értenünk, gyermekeinknek is, hogy nem egyenlőek a családok anyagi lehetőségei. És ezt az egyenlőtlenséget nem lehet uniformizálással eltüntetni. 

Ha egy-egy divatos cikk hiánya beláthatatlan károkat okozhat fejlődő gyermekeink érzelemvilágában, akkor már nagy baj lehet a családi és az iskolai nevelésükkel.
BUGA ÁRPÁDNÉ


Köznevelés, 1988-10-07
Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)1988-10-07 / 32. szám

Köznevelés, 1988-12-09

Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)1988-12-09 / 41. szám

Fa,- kicsit másképpen, karácsonyi jótékonyság 1937

 

MTI    Magyar Távirati Iroda, 22. kiadás, 1937. december 11.

 

A Magyar Ifjúsági Vöröskereszt évenként megújuló karácsonyi jótékonyságának lélekemelő ünnepe volt december 11-én délelőtt 11-12 óra között a budapesti VIII. kerületben, A kerület minden iskolásgyermeke résztvett a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt által kezdeményezett "Csak egy daráin fát a szegényeknek" felhivásu mozgalomban, amelynek értelmében december 11-én a VIII. kerületben az iskolák példás rendben felvonultak a VIII. Mária Terézia-tér játszóterére, ahol személyenként letették faadományaikat.

 

Egy darab fánál többet nem is hozhatott senki, ellenben a tehetősebb gyermekek azokat a szegény társukat segítették ki az iskolában egy-egy darab fával, akik hazulról annyit sem tudtak volna hozni s igy az iskolák felvonulásában az volt lebilincselően szép, hogy abban a legszegényebb is résztvehetett és megérezhette az adakozás felemelő örömét.

A közel 11.000 gyermeknek ezt a megkapó felvonulását végig nézte a kormányzónő Őfőméltósága is.

Az egybegyűlt körülbelül 25 métermázsa faadományt a Magyar Ifjúsági Vörös Kereszt a Főméltóságu Asszony nyomor enyhítő mozgalmára ajánlotta fel, aki a helyszínen engedélyt adott arra, hogy a fa 100 családnak azonnal ki osztassák.

A kiosztást a Magyar Vöröskereszt Egylet szociális osztálya végezte. Az iskolák felvonulását pedig a Pedagógiai Szeminárium hallgatói rendezték.
Az adakozásban és felvonulásban a következő iskolák vettek részt:

1./ Állami Zrínyi Miklós gimnázium 800,

2./ Székesfővárosi községi Vörösmarty Mihály gimnázium 450,

3./ Szentbenedekrendi Szent Benedek gimnázium 500,

4./ Székesfővárosi községi Zrínyi Ilona leánygimnázium 500,

5./ Szent Szív női szerzetesrendi Sophianum leánygimnázium 250,

 6./ Székesfővárosi községi gróf Széchenyi István fiufelsokereskedelmi iskola 550,

7./ Állami Nőipariskola 400,

8./ Homok utcai községi polgári fiúiskola 270,

9./ Német utcai községi polgári fiúiskola
/ 10.  Dugonics utcai községi polgári leányiskola 290,

11./ Jázmin /500/utcai községi polgári leányiskola 200, 12./ Práter utcai községi polgári leányiskola 250, 13./ Tisza Kálmán-téri községi polgári leányiskola 500, 14./ Bezerédi utcai községi elemi fiúiskola 350, 15./ Bezerédi utcai községi elemi leányiskola 350, 16./ Csobánc utcai községi elemi iskola 600, 17./ Dankó Pista utcai községi elemi iskola 410, 18./ Dugonics utcai községi elemi fiúiskola 500,

19./ Dugonics utcai községi elemi leányiskola 350,

20./ Erdélyi utcai községi elemi iskola 480, 21./ Jázmin utcai községi elemi iskola 450, 22./ Mária Terézia téri székesfővárosi községi gyakorló elemi iskola 600, 23./ Práter utcai községi elemi iskola 350, 24./Rök k Szilárd utcai községi elemi iskola 400, 25./ Rozgonyi-utcai munkaiskola 40 , összesen 10.340 tanulóval.

Játék- és Faárukészítő KTSz-nél, 1960

 A VIII. kerületi Dugonics utcai általános fiú- és leányiskola tanulói az iskolai szünidőben meglátogatták a »Jópajtás« Játék- és Faárukészítő KTSz-t.

Képünkön: a tanulók érdeklődéssel ügyelik Lévay Ferencné szerelő munkáját

Pedagógusok Lapja, 1960 (16. évfolyam, 1-12. szám)1960-01-01 / 1. szám

Népszava, 1960. január (88. évfolyam, 1–26. szám)1960-01-08 / 6. számában pedig az alábbi kép ugyanarról az eseményről, csak itt már azt is írja, hogy helyileg hol van ez az üzem. és itt bácsika építi fel/össze a játékokat

ÜZEMLÁTOGATÁS AZ ISKOLAI SZÜNIDŐBEN. A VIII. kerületi Dugonics utcai általános fiúiskola és a VIII. kerületi Dugonics utcai Móra Ferenc általános leányiskola növendékei az iskolai szünidőben látogatást tettek a »Jópajtás« Játék- és Faárukészítő KTSZ- nél (VIII. Szigony u. 21. sz.) Képünk: Kész az új TEFU-kocsi — mondja Hegedűs Károly szerelő a tanulóknak (MTI Foto — Bartal Ferenc felvétele)

Faárukészítőnél...

faárukésztőnél 2...

Diák-magasugróverseny 2003

 

Budapesti Nap, 2003. május (2. évfolyam, 112-125. szám)2003-05-19 / 114. szám

A verseny izgalmában

Képrombolók avagy „hadat üzen"tek a Dugonits utcai elemi iskola dísztermét ékesítő világhírű Kernstock-freskó ellen.

 

A képrombolók.

 

A történelem Bizánc tragédiájának egyik fejezetét, a képek ellen indított sötét, ostoba irtóhadjárattal jelölte meg.

Abban viszont, amit a VIII. kerületi iskolaszék tagjai kieszeltek, csöppnyi tragikus elem sincs, annál több kispolgári nagyképűség.

 Amikor annyi tennivalója lenne a gyermekek érdekében az iskolaszéknek az utca tengernyi veszedelme és a családi élet összeroppanása következtében, akkor egy nemes hivatásra való testület gondolatszegénységét és a gyakorlati élet követelményeivel szemben való érzéketlenségét azzal akarja leplezni, hogy „hadat üzen" a Dugonits utcai elemi iskola dísztermét ékesítő világhírű Kernstock-freskó ellen.

Ha nem lenne olyan nevetséges, föl kellene háborodnunk ennek az utolsó heteit élő iskolaszéknek merészsége fölött.

Az iskola fönnállása óta ott levő falfestményről kisütötték a fiúk Zrínyi-gárdában, hogy a freskó tárgya — öt férfiakt — „erkölcstelen és veszélyezteti a tanulóifjúság erkölcsi érzékét".

 

 Az iskolaszék előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a freskót haladéktalanul távolítsa el az iskola terméből.

Az üggyel a képzőművészeti bizottság a szombati ülésében foglalkozik. Itt írjuk meg, hogy a tanács a Bazilika szobrainak javítására és pótlására 370.000.000 korona megszavazását kéri a bizottságtól. Ezen az ülésen választja meg a bizottság a Kossuth-szoborbizottságot.

 

KERNSTOK KÁROLY (1873 - 1940)

Ősvadászok (vázlat), 1912

Ősvadászok-vazlat

 Képrombolók