Így látta a bajnokcsapat belső hármasa
Az Asztalos János ifjúsági parkban találkoztam a Dugonics utcai úttörőcsapat „Sport” rajával. Nem véletlenül kapták ezt a nevet. Labdarúgásban megnyerték a táborbajnokságot. Eredményesen szerepeltek kézilabdában és atlétikában is. Velük beszélgettem az angliai labdarúgó világbajnokságról.— Számomra az volt a legtanulságosabb — mondta Szabó Pista —, hogy nem kell félni az esélyestől, ők Is kerek labdával játszanak, őket Is meg lehet verni, így volt a magyar—brazilon is. Bene, Farkas, Mátrai és a többiek nem Ijedtek meg a nagy nevektől, és igazuk volt! A táborbajnokság döntőjén nem mi voltunk az esélyesek, mégis biztosan győztünk. Igen, a reményt nem szabad feladni, küzdeni keli. A mi válogatottunk meg tud küzdeni.
Kovács Jóska, a nyurga középcsatár: — Esténként izgatottan ültünk a tv-nél. Tyűh, hogy szurkoltunk Albertéknek! Apu, amikor megtudta elsők lettünk a táborban, gratulált, majd tréfásan azt mondta, hogy most már Albertékon a sor.
Albert Sanyi mostanában sokat derül azon, hogy Albert Flóriánnak, a válogatott középcsatárának nagyszerű játéka nyomán, elkeresztelték „Flórinak”.
— Nem mondom Jó érzés, de jót is nevetek ezen. De az is igaz, kevés Flóri- hoz hasonló focista van a világon. Minden vágyam, hogy egyszer majd Jó labdarúgó legyek. Tudom, ez nem megy másképp csak sok edzéssel, munkával. Számomra a magyarok szereplése nem meglepetés. Bebizonyították, hogy helyük van a világ legjobbjai között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.