Nyári napközi, ahol a sport kötelező'

 SZIGET A KŐRENGETEGBEN

Képes Sport, 1983-08-20. Fotó: András Ida

Zsivajuk messzire elhallat- szik. Átszáll a Józsefváros öreg házai felett, belopódzik a sza­nálásra ítélt muskátlis abla­kokba. túlharsogva a közeli to­ronyházakat építő gépek zaját is. Húsz hektárnyi zöld terü­let. A VIII. kerület zsúfolt ci­vilizációjának oxigénsátora. Az Asztalos János ifjúsági park, amelyet nyaranta, több mint két évtizede töltenek meg a fiatalok. Van itt minden! Lab­darúgó-, kézilabda- és tenisz­pálya, úszómedence, valamint atlétika- és KRESZ-pálya, sőt még egy nagy tó is, amelynek víztükrét soha sem hagyják. ki­simulni a csónakok. Mindenki azt csinál, amihez kedve van!
Kell ennél több a gyerekek­nek?

A ,;táborba” örömmel jönnek a gyerekek! Hiszen a lakóhe­lyüktől alig néhány száz méter­re vannak csupán és mégis nyaralnak az egész szünidőben! Mindenki annyi napot, hetet tölt el a parkban, amennyit sze, rendre, fegyelemre azért szükség van. Erre vigyáznak a tanárok. Csak úgy, észrevétle­nül, hogy a gyerekek ne érez­zék lépten-nyomon a mindig oly nagyon várt nyári szabad­ságuk korlátozását.
— Minden évben a kerület iskolái tartanak ügyeletet és két­hetente. cserélik egymást. Hi­szen ez csak a gyerekek szá­mára jelent nyaralást, kikap­csolódást, a pedagógusnak to­vábbi munkát, felelősséget!

Gyerünk, Béla! — kiabál­ják kórusban osztálytársai a Dugonics utcai iskolából jött 13 éves Lakatos Bélának, aki már a start után elhúzott ellenfelei­től. A táv 400 méter. A nagy melegben azonban lassan fogy a távolság.
— Most nem ment olyan jóla futás, mert egész délelőtt fo­ciztam, meg eveztem. A végérenagyon elfáradtam! — nyögi ki fáradtan Béla és lefekszik a fűre-
Az óra 82 másodpercet mu­tat. Nem valami nagy idő. de egy olyan gyerektől, aki csak itt ismerkedett meg az atléti­kával. nem is olyan rossz tel­jesítmény!

 Tizenkét iskola van a kerü­letben, mintegy hétezer gyerek­kel. Ezek közül egyszerre hat­százat tud fogadni a tábor. De nincsenek ennyien! Főleg az idősebbek, a felső tagozatosok hiányoznak. Nekilg már más programjuk van!

A csónakázás és a foci mel­lett talán a KRESZ-pályának van a legnagyobb sikere. A tíz kerékpár szinte reggeltől estig „kézről kézre jár”.
— Az egyik fiú az előbb nem állt mén a „Stop”-táblá-nál! — panaszkodik a 7 éves Kende Erzsi, akinek még ala­posan nyújtózkodnia kell, hogy elérje a pedált.
Sportolnak és a KRESZ-t is tanulják. Játékosan, könnyedén, egymást tanítva, figyelmeztet­ve. Néha vitatkoznak is. Ilyen­kor a tanároknak kell közbe­lépniük

 - A medence vizét néhány nap­pal ezelőtt leengedték. Hideg volt az idő. De most ismét megnyíltak a csapok. A gye­rekek csak úgy, ..véletlenül” szinte percenként sétálnak el arra. A víz magasságát mérics­kélik. És az eget fürkészik. Türelmetlenek.

Úszni, lubickolni szeretnének!

„Húzd meg jobban...Ilyen és hasonló játékos sportvetélkedőkön szórakozhattak a gyermekek a Pajtásszerkesztősége által rendezett Gyermeknapon az Asztalos János Parkban. A sport versenyek mellett ifjabbak és idősebbek gazdag programból választhattak.

Képes Sport, 1984-05-29/22.szám

A Pedagógus Szakszervezet nagyszabású sportrendezvénnyel búcsúzott a tanévtől. Szombaton a budapesti Asztalos János Ifjúsági Parkban, csapat- és egyéni sportágakban, családi és egyéni ügyességi versenyek­ben mérték össze erejüket a tanárok. A legnagyobb érdeklődést ez­úttal is a kispályás labdarúgás váltotta.

Képes Sport, 1988-06-14 / 24. szám