Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - Eldölt a Dugonics uccai majompör... 8.

 

LÁTOGATÁS A DUGONICS UCCAI TORNATEREMBEN A KERNSTOCK-FRESKÓNÁL

 

Eldőlt a Dugonics uccai majomper: Kernstock freskóját a bizottság sem művészi, sem erkölcsi szempontból nem találta aggodalmasnak

Tíz perces tanácskozás után egyhangúan mondták ki ezt a véleményt. A képzőművészeti bizottság napirendre fog térni az iskolaszék beadványa fölött

Ma egy hete tartott ülésén a főváros képzőművészeti bizottsága — mint az Esti Kurír megírta — feltűnő beadvánnyal foglalkozott.

A VIII. kerületi iskolaszék előterjesztette, hogy a Dugonics utcai iskola tornatermében lévő falfestmény, amely Kernstock Károly alkotása és mely 12 év óta díszíti a tornaterem falát, erkölcstelen.

Az iskolaszék egyik tagjának, egy lakatosmesternek indítványára nyújtotta be a beadványt, melyben kérte a freskó azonnal való eltávolítását, azzal az indokolással, hogy a fiatal gyermekek lelkületére káros hatással van.

A képzőművészeti bizottság úgy határozott, hogy háromtagú bizottságot küld ki, akik megnézik a helyszínen a freskót és arról véleményt mondanak.

E bizottság tagjai Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum igazgatója,

Horváth IV. Károly és Szakáll Géza, fővárosi bizottsági tagok lettek.

Ma reggel egynegyedtíz órára szállt ki az albizottság a Dugonics utcai iskolába, velük együtt megjelent Buzáth János alpolgármester, Liber Endre tanácsnok, Csánky Dénes festő, Tóth István, Müller József Leó, Dirner Gusztávné, Bresztovszky Ede és Wildner Ödön bizottsági tagok.

A bizottság előtt felnyitották a Dugonics utcai iskola tornatermének ajtaját, hogy megmutassák a féltve őrzött freskót, melyet az iskolaszék beadványának megszületése óta mind a mai napig felsőbb rendeletre senkinek sem volt szabad megtekinteni.
Belépünk a tornaterembe és a tornaterem egyik falán feltárul előttünk Kernstock Károly monumentális freskója, mely az utóbbi időben a közérdeklődés középpontjába került.

Meg kell állapítani, hogy ez a freskó megérdemli azt, hogy nemcsak a „Dugonics uccai majomper“-rel kapcsolatban beszéljenek róla.

A freskó szélessége hét méter és fölül hozzáigazodva a fal íveléséhez, ovális. Ebbe az ovális keretbe van belekomponálva öt meztelen ősember, amint kezükben kővel, vasdarabokkal, egymásba fonódva ritmikus lépéseket haladnak előre.

A kompozíció jobb és bal sarkát egy-egy faterv zárja le és a fa törzsek mögött a háttérben elefántok sziluettje látszik.

A festő intencióit hamarosan átlátjuk, a szándéka tiszta és világos, a kifejező ereje monumentális.

 Az öt ősember a férfierő szimbólumai, akik izmos kezükben különböző eszközöket tartanak, amelyekkel megküzdenek nemcsak a vadállatokkal, hanem a természet minden tomboló elemeivel is.

A háttérben meglehetősen primitív, vad színekben hatalmas hegyek állanak, a hegyek mögött felhők és az állatok furcsa kompozíciója mintegy együttvéve, az ember küzdelmét akarja ábrázolni a természettel. A férfitesteken szemmellátható művénai motívum nem a testek hivotsága, tehát az erotikám, hanem a férfias erő.
A freskó színezése is csak ezt a művészi motiválást szolgálja. A színek Kernstock ismert színei, amelyben a zöld és a szépia színe a domináló. A kép tónusa úgynevezett matt, csak az ég koraldkékjében van némi frissesség. A háttérben húzódó hegyek nagy távlata mind csak háttér, az egész képen tulajdonképpen csak az öt monumentális férfitest dominál, nemcsak kompozícióban, hanem a színek Valérjében is.

A képen semmi erotikus vonatkozás nincsen, sőt azt tapasztaltuk, hogy a gondolat és a szimbólum kedvéért a férfi testének részelezésétől is teljesen eleket a művész. Megalapíthatjuk, amit később a bizottság tagjai is megerősítettek, hogy kár, hogy ma kép itt a Dugonicsuccai iskóla tornatermében van, mert ez Kernstock egyik legnagyobb értékű és legjobban sikerfitt művészi munkáinak egyike.

A bizottság kíséretével együtt a tornaterem jobb sarkába vonult, felállva a kép megtekintéséhez és azután rövid, tízperces véleménymondás után határoznak és
egyhangúlag kijelentik, hogy a képet nem kell eltávolítani, mert sem művészi, sem művészerkölcsi szempontból nem kifogásolható.

A kép eltávolítása a képnek százszázalékos megsemmisítését jelentené, mert a képet Kernstock, nem mint szokás, vászonra festette, hanem egyenesen az iskola falára és eltávolításának egyedüli módja csak a megsemmisítés lehetne, vagyis az, hogy a képet egyszerűen levakarják a falról.

A tanácskozásban előbb Petrovics Elek fejtette ki véleményét és pár szóval kijelentette, hogy
sem az alakok ábrázolásában, sem a kép részleteiben nem lát okot az eltávolításra.
Horváth IV. Károly bizottsági tag véleménye szerint sem művészi, sem művészerkölcsi szempontból nem kifogásolhatja a képet és kettőjük véleményéhez csatlakozott azután a Wolff-párti Szakáll Géza is.

 A bizottság egyben konstatálta azt is, hogy a leányiskola tornaterme egész más épületszárnyban van és ezt a tornatermet kizáróan fiúk használhatják.

Horváth IV. Károly, a bizottság egyik tagja mondja : — Mióta ez a kép itt van, vagyis tizenkét év óta, tizenkét generáció nevelkedett fel ebben az iskolában. Most már azt szeretném tudni, hogy mennyivel lett erkölcstelenebb ez a tizenkét generáció, mint a többi. Az albizottság legközelebb megteszi jelentését a képzőművészeti bizottságnak, amely ezek után napirendre fog térni a józsefvárosi lakatosmester felháborodása fölött és véglegesen a művészet szabadságának megmentésével lezárja a Dugonics-utcai majomper aktáit.*

A szemléről különben a következő kommünikét adták ki: A képzőművészeti bizottság legutóbbi ülésén a Dugonits-utcai elemi fiúiskola tornatermében levő Kernstock Károly-féle falfestménynek művészi szempontból való felülbírálására albizottságot küldött ki. Ez az albizottság Buzáth János alpolgármester elnöklésével ma reggel 9 órakor megjelent a helyszínen, ahol az elnök meghívására a képzőművészeti bizottság tagjai is megjelentek. Az albizottság a falfestményt megtekintve, egyhangúlag úgy határozott, hogy azt művészi szempontból olyan alkotásnak tartja, amelynek eltávolítása nem indokolt, annál kevésbé, mert a falfestmény eltávolítása csakis annak teljes megsemmisítésével volna lehetséges, ezt pedig az albizottság kívánatosnak nem tartja. Erkölcsi szempontból a falfestményt az albizottság sem ábrázolásnak tárgyánál, sem részleteinél fogva nem találta kifogásolhatónak.

 Az albizottságnak ezt a javaslatát az illetékes ügyosztály a képzőművészeti bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, azután visszaküldi a közoktatásügyi ügyosztálynak, amely pedagógiai szempontból fogja a kérdést elbírálni.

 

Esti Kurir, 1926. február (4. évfolyam, 26-48. szám)1926-02-28 / 48. szám