Iskolaszéki attak Kernstock Károly freskója ellen - a Dugonics uccai iskola majompör ... 3.

 

Márffy Ödön freskóját kövekkel és puskagolyókkal gondozták a kiscelli úti iskolában

 A freskóbotrány második állomása — Márffy Ödön nem hiszi, hogy Kernstock freskóját le merjék kaparni

A Dugonics utcai iskola Kernstock-freskója körül támadt kultúrbotrány, — amelyről az Esti Kurír tegnapi számában részletesen beszámolt — a közönség emlékezetébe idézte, hogy a Bárczy-érában annak idején tervbe vitték, hogy a legkiválóbb képzőművészekkel festessenek freskókat az újonnan épült iskolák tornatermeiben és előcsarnokában. Bárczy István polgármester természetesen ezzel azt akarta elérni, hogy az ifjúság mindennapi munkája színhelyén ösztönösen megszerethesse a művészetét. E képzőművészeti ciklusban, mint ahogy akkor nevezték, az első megbízást Kernstock Károly, Márffy Ödön festőművészek kapták e. freskók festésére. Kernstock freskójának sorsa ismertes. Tizenkét évután egy Dugonics-utcai lakatosmester, mint iskolaszéki tag, bírálatba bocsátkozott és kitalálta, hogy sz kép erkölcstelen. Ennek következményeképen azután a főváros tanügyi ügyosztálya egy ismeretlen „szakférfiú“ küldött ki az iskolába, akinek véleménye — sőt úgy látszik, szakértelme is — tökéletesen egyezett a fent említett lakatosmesterével s így a képet felaktizálták, illetve elzárták a nyilvánosság
elől.
A másik freskó Márffy Ödön műve,
a kiscelli úti elemi iskola falát díszíti. A körülbelül húsz négyzetméter nagyságú fickó magvető asszonyt és munkásembereket ábrázol és ez idő szerint igen rossz állapotban van, egyes részei — láthatólag bedobások következtében — teljesen letöredeztek s egyes helyeken mintha puskagolyókkal lövöldöztek volna rá.

Általában azt a benyomást teszi, hogy senki sem törődik vele s hogy egy-két év múlva teljesen tönkremegy. Márffy Ödön, akit felkerestünk drávauccai műtermében, a két képrombolással kapcsolatban a következőket mondotta: — A kiscelli úti iskolában már többször kint jártam az utóbbi időben s’ magam is fájdalommal láttam, hogy képemet, amely a magyar munkát szimbolizálja, ismeretlen egyének annyira megrongálták,
hogy feltétlenül javításra szorul. Erre azonban nem gondol senki.,

 Megemlítettük, hogy azok, akik értetlenül állanak minden jelenség előtt, amely igazi művészet és kultúra, lelakatolták Kernstock e képet, amely három startoló atléta-ifjút ábrázol.

— Az a vád, hogy Kernstock képe pornografikus — mondotta Márffy —, nevetséges.

Épeszű ember nem is gondol az ilyesmire, hiszen Kernstock általánosan becsült, nagymultú művész. De a képet nagyon jól ismerem és mondhatom, hogy a legnemesebb, legtisztább, legideálisabb, tisztán csak művészi célok megvalósulása, amelyhez a legnagyobb bűn volna hozzányúlni.
Ellenkezőleg, a hatóságoknak arra kell törekedniük, hogy a freskó minél jobb karban maradjon s az enyémmel együtt kijavítsák.

 Megjegyzem — folytatta Márffy —, hogy a festményben semmi erotikus nincs.

A Bárczy-rezsimnek az a törekvése, hogy a képzőművészetet szélesebb körben propagálja, Kernstockkal a legideálisabban indult. De nem is hiszem, hogy Kernstock freskóját le merjék kaparni. .. (S. V.)

 

Esti Kurir, 1926. február (4. évfolyam, 26-48. szám) 1926-02-24 / 44. szám