"A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak" /Goethe/

Kiemelt bejegyzés

Szeretettel köszöntelek Dugonics suli oldalamon.

"Valahogy mindig félúton vagyok. Remélve, nem vagyok útban senkinek.  S míg "valahonnan" "bárhova" jutok, talpa...

2018. július 24., kedd

Egykori vasárnapi matinéink színhelye...


egykor...

A XX. század első évtizedében egy Moskovits Benő nevű vállalkozó két vetítőhelyet, és egy színházat nyitott a Kálvária tér környezetében. A színház, egy nem 100%-os forrás szerint, a Baross utca 127-ben volt, Józsefvárosi Színpad néven. A két mozi: a Kálvária tér 2-ben működött az, amelyik BIOSCOP néven szerepel az 1910-es címjegyzékben. A Kálvária tér 7-ben levő másik mozi neve az 1910-es címjegyzék szerint KÁLVÁRIA TÉRI MOZGÓ volt. 1913-ban Moskovits Benő mindezt összevonta, és átköltözve a Kálvária tér 6-ba, egy mai szóval élve multifunkciós helyszínt alakított ki: 1913 augusztus 13-án avatták fel az új helyet, ami színház és mozi volt egyben. Mint színház, a neve Józsefvárosi Színpad lett. Moziként ugyanezt úgy nevezték, hogy NÉPOTTHON MOZGÓ. Kezdetben színházként és moziként egyaránt használatban volt, de az 1913-as őszi idényben a színház már szünetelt, csak mozinak használták. A korabeli címjegyzékekben nem mindig szerepeltek pontos adatok, gyakori volt a házszám-tévedés, néha utcanevek helyesírásával is gond volt, sőt még kerületszám-elírások is előfordultak. Így például a Népotthon mozgó címét is a Kálvária téren hol 6-os, hol 7-es szám alatt említik, az 1913-as jegyzékben például 7 áll, ahol korábban volt. 1914-ben a mozi nevét nem is tüntette fel a címjegyzék, csak annyi szerepelt, hogy "Moskovits-féle mozgó, Kálvária tér 6". 1917-es adat szerint a befogadóképessége 836 fő volt. A Népotthon Mozgó 1926-ban nevet váltott, ettől kezdve JÓZSEFVÁROSI FILMSZÍNHÁZ néven működött a Kálvária tér 6-ban. 1933-ban Moskovits Benő szerződést kötött Erdélyi Mihállyal: a mozi átköltözött a szemben levő házba, az eddigi helyet pedig Erdélyi Mihály színházzá alakította át, és 1933 december 23-án megnyitotta ott a Józsefvárosi Színházat a Kálvária tér 6-ban. A mozi a Kálvária tér 7-ben ugyanúgy Józsefvárosi Filmszínház néven folytatta, mint eddig. 1945-ben az üzemeltetést a Független Kisgazdapárt vette át, ekkortól JÓZSEF ATTILA MOZI néven. 


A másik épületben a színház 1949-ben az addigi üzemeltetésében megszűnt, majd Állami Bányász Színház néven játszott az 1949-1950-es évadban. (A továbbiakban a színházakra jellemző, nehezen követhető csereberék, társulatváltások, névváltozások egymásutánja volt jellemző: a színházi világban előszeretettel variálgatják az elnevezéseket, ide-oda költöznek, összevonások, szétválások, szünetelések, újraindulások kaotikus összevisszasága jellemzi a színház-történetet, én nem is tudom követni). A Kálvária tér 6-ban a továbbiakban még jónéhány változás történt, volt valamiféle varietészínház is, meg az Állami Déryné Színház is, ami aztán egyesült az úgynevezett Huszonötödik Színházzal, a kettő együtt már a Népszínház nevet vette fel, de később ezzel is valami további zavaros változások történtek. Bizonyos időkig az épületben éppen semmi sem üzemelt, egy ideig Városi Színháznak nevezték. (valaha a szintén VIII. kerületi, mostani Erkel Színházat hívták Városi Színháznak). Időközben a Szikra moziból lett Metró mozi megszűnése után annak a helyére költözött a Kispesti Munkásotthonból a IX. kerületi Üllői út 45-be áttelepült színitársulat, ami később felvette a Ruttkai Éva Színház nevet, és e néven tette át székhelyét az említett Metró mozi helyére: ott azonban két év múlva megszűnt. Végül itt, a Kálvária tér 6-ban találta meg jelenlegi helyét: 2009 óta tehát most ezen a helyen van a színház. Dióhéjban ez a Kálvária tér 6 története.


Ami a mozit illeti, a 7-es számú házban, az egy időre eltűnt a moziműsorból, bár akkoriban módfelett hézagosak voltak a műsorlapok: egy 1950 szeptember 3-ikai dátum után sok további héten a neve nem bukkant fel a műsorban, legközelebb 1951 május elején tűnt csak fel. Nincs konkrét információm, hogy 1950 ősze és 1951 tavasza között zárva volt-e valamiért, vagy csak a műsorújságból hiányzott. 1957-ben a címe (közterületi névváltozás révén) Kulich Gyula tér 7 lett. Tatarozás miatt 1967 január 19-től zárva volt, az újranyitás dátuma 1967 június 8 csütörtök. 1971 október 18-20 közötti utolsó műsora: Csapda a tábornoknak, jugoszláv film. A mozi utolsó napja 1971 október 20 szerdai nap volt. A továbbiakról, a bezárás és a lebontás közötti időről nincs információm. A régi épület helyére később egy irodaházat építettek. Jelenleg ez a Nemzeti Munkaügyi Hivatal.
Dióhéjban ez a Kálvária tér 7 története. 

Forrás: panoramio - Harmadik



A mozi 1910 előtt nyílt. 1913-tól moziként és színházként is működött, de a színház pár hónap után megszűnt. 
1926-ban átköltözött a Kálvária tér 6. szám alá, majd 1933-ban visszaköltözött az eredeti helyre. 
1969 körül a Magányos villa titka című film egyik vetítése alatt a fűtőberendezés meghibásodott, a nézőteret elöntötte a füst, az eszméletlen fűtőt a mentő vitte el. 
A mozi 1971. október 20-án bezárt, majd az épületet lebontották, új épület áll a helyén.


Elnevezései: Kálvária Téri Mozgó, Népotthon Mozgó, Józsefvárosi Filmszínház, József Attila Mozi
József Attila mozi VIII/
József Attila mozi
Mozi régi címe: Budapest VIII. Kálvária tér 7.

Régi idők mozijai
mozijegyek...
képek a kétezres évekből...
/www.wikiwand.com/hu
http://egykor.hu/budapest-viii--kerulet/alfa-mozi-lovarda-mozi-muzeum/1554

... és egy másik kedvenc mozink volt...


3 megjegyzés:

  1. Milyen teteje volt a mozinak? Nyitható, vagy fix?

    VálaszTörlés
  2. A teteje nem volt nyitható. premier mozi volt, mindig a legújabb nyugati filmekkel.

    VálaszTörlés
  3. A J. A. mozi teteje sem volt nyitható

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.