" Az Úttörő ahol tud segít..."Úttörők 12 pontja, felszerelés

2018. július 19., csütörtök

" Az Úttörő ahol tud segít..."Úttörők 12 pontja, felszerelés

Az úttörők 12 pontja 1987-ben

Korábban sokszor változtak a pontok, de mindig felidézték az 1848-as elődök 12 pontját. Az 1946. évi első 12 pont így kezdődött: Az úttörő szabad országban szabad emberek közt szabadon akar élni.

Az úttörő hű gyermeke hazánknak, a Magyar Népköztársaságnak, felelősséggel dolgozik érte.
Az úttörő erősíti a népek barátságát, védi a vörös nyakkendő becsületét.
Az úttörő szorgalmasan tanul, a világ és önmaga megismerésére törekszik.
Az úttörő gyarapítja és védi a szocialista társadalom értékeit.
Az úttörő ahol tud, segít és önként szolgálja a közösséget.
Az úttörő igazat mond és igazságosan cselekszik.
Az úttörő szereti, tiszteli szüleit, nevelőit és az idősebbeket.
Az úttörő igaz, hű barát.
Az úttörő bátor és fegyelmezett.
Az úttörő szereti és védi a természetet.
Az úttörő edzi testét és óvja egészségét.
Az úttörő úgy él, hogy méltó legyen a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség tagságára.

Az úttörők törvénykönyve kilenc változatot ért meg a rendszerváltásig. A 9. pont kezdetben így szólt: „Az úttörő mindig bátor és önfegyelmezett.” A 2. pont először így hangzott: „Az úttörő szereti hazáját, népét, és harcol érte.”, később a „harcol” kifejezést a „küzd és dolgozik”-ra cserélték. 1948-ban, a cserkészek beolvasztásának évében került bele „Az úttörő jól tanul.” betoldás kiemelve, hogy a cserkészek iskolán kívüli szerveződését ők a tanintézményekhez kötötték. 1954-ben ezt tovább bővítették, a tanulás és a munka célját abban megjelölve, hogy az úttörő „méltó tagja” lehessen az 1950-ben alapított DISZ-nek (a KISZ elődjének). 1957-ben Kádárék idején a 12 pontot újra átírták, az úttörő a „haza” helyett „a Magyar Népköztársaság hű gyermeké”-vé vált, aki „önként szolgálja a közösséget” és „mindig igazat mond”. 1975-től újra fontosnak tartották kiemelni, hogy az úttörőség fontos kelléke a „jó tanulás” és „a szocialista társadalom értékeinek gyarapítása és védelme”. 1986-ban vette föl a 12 pont ez egyes szám első személyű esküformát, a Magyar Népköztársaság helyett pedig „a szeretni való hazá”-t írtak.

Úttörő induló

Ej, haj, száll az ének, zeng az ének, szép az élet.
Ej, haj, úttörőnek kedve mindig jó,
Nyári napban, téli szélben, harmatban, s ha hull a hó,
Ej, haj, száz torokból száll az énekszó.

Ej, haj, kis barátok, kis fiúk és kis leányok,
Ej, haj, víg dalunktól hangos lesz a föld.
Élet újul, munka pezsdül, és a föld új arcot ölt,
Ej, haj, csüggedőnek friss üdítőt tölt.

Ej, haj, kinn az utcán, künn az erdőn és a réten,
Ej, haj, új erővel zengjen hát a dal,
Hogy mihozzánk jöjjön mind, ki tettre kész és fiatal.
Ej, haj, így miénk lesz majd a diadal.

A blogomnak ezen az oldalán elhelyezett képek tulajdonjoga nem az enyém, forrása az internet. Képablak téma: "Az Úttörő ahol tud segít" Üzemeltető: Blogger.

Az Úttörőmozgalom

A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése” a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg, 1946 - ban. 1946 -tól egyre erősebb politikai nyomással lassan felszámolták az addig népszerű cserkészmozgalmat, mely végül 1948 - ban beolvadt az úttörő mozgalomba. A létező szocializmus alatt a gyermekek túlnyomó többsége a tagja volt ennek a szervezetnek. Az általános iskola felső tagozatos tanulói (5. osztálytól 8. osztályig) az úttörők közé tartoztak. Piros nyakkendőjük, sípzsinórjuk és a zászlót ábrázoló övcsatjuk különböztette meg őket a kisdobosoktól. A mozgalomban folyamatosan erősödött az ideológiai befolyásolási szándék. A próbákon és a dalokban a munkásmozgalom, a hazaszeretet, a Szovjetunió tisztelete visszatérő téma volt. Az őrsi, a raj- és a csapatnévben is tükröződött ez. Illett valamilyen mártírt választani névadónak. Az úttörőmozgalom fontos feladata volt a KISZ - tagságra felkészíteni a fiatalokat.

Egységei

őrs – 6-12 fő alkotta
raj – 2-4 őrs alkotja (általában egy osztály az iskolában)
csapat – általában az összes raj az iskolában

Magyar Úttörők Szövetsége

Úttörőmozgalom

"Az úttörőmozgalom a rendszerváltás után 1990-ben sokáig megőrizte vezető szerepét a pluralista gyerekmozgalmi világban is. Már 1986-ban feladta párthoz kötődő szerepét, tevékenységeinek tartalmát az „Úttörők a barátságos harmadik évezredért” szlogen határozta meg, szabályait A gyermekek jogairól szóló egyezmény szellemiségéhez kötötte. 1991-ben a Fidesz követelte a parlamentben, hogy a cserkészettel azonos mértékű állami támogatást kapjon. A szövetség ma is több ezer tagot, több tucat csapatot számol, együttműködésben tevékenykedik a Grund Klubhálózattal. Az állami tulajdonú zánkai úttörőtáborból Ifjúsági Centrum lett, ma pedig az Új Nemzedék Központ és az Erzsébet Utalvány Központ osztozik a tulajdonjogon. A csillebérci úttörőtábor tulajdonjogát elhúzódó per vonta kétségbe, még szabadidőközpontként üzemel. A megyei szervezetek táborait az önkormányzatok üzemeltetik tovább gyermeküdülőként, illetve értékesítették piaci alapon."