Az eltűnt képek nyomában...

Hazánkban “1909 és 1912 között, példamutató összefogással zajlott az a látványos iskolaépítési program, amelynek épületei évszázad elmúltával is képesek kiszolgálni a fővárosi kis- és középiskolások felnövekvő generációit.”

Bizony bizony ilyen régi a mi volt iskolánk is, a Dugonics utcai Móra Ferenc Általános Iskola.

A hazai művészeti tehetségfejlesztés iskolarendszere is egyre jobban kibontakozik, a kor lehetőségeihez képest színvonalas művészettörténeti oktatás is ki alakul ilyen pl a rajz, képzőművészet, iparművészet, mely az iskola falain belülre is beköltözött, helyet adva egy nagy tehetségnek Kernstok Károly festő személyében.

már “Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskola Értesítője az 1911/1912-iki iskolai évről. Budapest, 1912, 9, 11. is közöl adatokat a fal díszítéséül szolgáló alkotásról– mely 1912-ben készült el, Kernstok Károly falképe, az “Ősvadászok”. “ címmel.

Sajnálatosan azonban az én korosztályom már csak így vázlat formájában láthatja.

Az eltűnt képek nyomába eredve az alábbi történetre bukkantam.

...” A Dugonics utcai iskola tornatermében pedig a falon –

a kosárlabdapalánk mögött - Kernstok Károly Ősvadászok című freskója bújik meg. „Valószínűleg mésszel festették le,

 korabeli újságcikkek szerint az 1920-as években - Horthy idején - az új rezsimet megbotránkoztatta, hogy meztelen férfiak vonulnak fel a 'falon',

ezért tüntették el” - mondta Barki Gergely, hozzátéve, hogy mivel a freskót nem vakarták le, gondos restaurációval valószínűleg helyre lehetne állítani. “

A monumentális épületdíszítői feladatok iránti fogékonyságot jelzi a Dugonics utcai elemi iskolába készült Ősvadászok című falképe (1913).

KERNSTOK Károly, Életrajz

(1873, Budapest - 1940, Budapest) Festő. Az Iparművészeti Iskolában, 1892-től Münchenben Hollósy Simonnál,

1893-95-ben a párizsi Julian Akadémián tanult.

1896-ban hazatért és három évig a Benczúr-mesteriskola növendéke volt.

 Korai életképei (Agitátor, 1897; Hajóvontatók, 1897) a magyar kritikai realizmus jellemző termékei. A nagybányai festők hatása alá kerülve a realista ábrázolás plein air lehetőségét kereste (Szilvaszedők, 1901).

1906-os párizsi tanulmányútja után megváltozott stílusa, nagyméretű,

dekoratív kompozíciókat, stilizált, formát és vonalat hangsúlyozó posztimpresszionista képeket festett (Lovasok a vízparton, 1910),

1907-től a Nyolcak egyik vezetőjeként az új festői törekvések egyik élharcosa. Ady barátja, a radikális értelmiség jellegzetes képviselője.

1911-ben a Schiffer-villa, 1912-ben pedig a debreceni vármegyeháza számára festett dekoratív üvegablakokat,

s ugyanebben az évben készült el Ősvadászok c. falfestménye is (Vas utcai kereskedelmi).1919-ben emigrált, 1926-ig Berlinben tartózkodott. Ekkor visszatért Magyarországra. Budapesten s főként Nyergesújfalun élt.

 Ez időben festette Utolsó vacsora c. expresszionista művét és naturalisztikus tájképeit. Élete utolsó szakaszának munkássága az etruszk festészet hatását tükrözi (Szép Heléna elrablása, 1933; Sírbatétel, 1934).

Jelentős rajzművészete is, rézkarcokat is készített.

Előadásai és cikkei gyakran jelentek meg a művészeti és napilapokban.

Művei túlnyomó részben a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak.

forrás, érdekesség:
https://library.hungaricana.hu/en/view/MEGY_KOME_Komkozl_01/?query=SZO%3D(iskola)&pg=459&layout=s
http://www.mke.hu/lyka/12/335-343-osztrak.htm
ŐSVADÁSZOK , 1912 KERNSTOK
Az eltűnt képek nyomában
mek.oszk.hu/
/www.tankonyvtar.hu
szazeves-iskolapalotak-budapesten