Mókus őrs és a tábori élet...a régi láng őrzése.

Őrzöm az akkori lángot és dalokat, jó visszaemlékezni a Dugonicsos diák évekre. Alakítsunk egy kis csapatot, hej akkoriban könnyen ment ez nekünk.

 - ripsz -ropsz a barátok, barátnők már egymás mellett is tolongtak !

 hurrá sikerült, összeálltunk páran, de mi legyen a nevünk?

tettük fel az első egyik legnehezebb kérdések egyikét.

Szerintem nem volt olyan iskola és raj ahol nem lobogott egy kis állatkás zászló az ünnepségeken

- az szólaljon meg aki ne lett volna valamikor Mókus őrs tagja? :)

mi mást is ? mi is ezt választottuk magunknak!

Megbeszéltük az első őrsi foglalkozás idejét, mely először “csak az iskolán belül lehetett valamelyik osztályban. Jöttek ám sorban a fontos kérdések, ki lesz, az őrsvezető, az őrsvezető helyettes, aztán szükség volt ám megválasztani az elmaradhatatlan nótás kedvű vidám társ személyében a nótafánkat!

..akinek trilláznia kellet ám a szólamokat!nem volt mese,

 - no és az őrs életében fontos személy volt a megbízható hír vivő-hírhozó krónikás! Jelentem ! a Mókus őrs vezetője én lettem.

Imádtam ezt a szerepet, először is lány létemre természetesen az öltözködést és a mindenfélét amit magamra aggathattam, :) szép színes is volt :) a síp tartó, a jelvények, a varrható matrica a vasalt ing , szép szoknyák, nagyobbacskán már a divatos nylon h a r i s ny a, :) másod sorban szerettem szerepelni.

Mindig is azt tanították szüleim, ha valaki valamit tud és szeret, azt mutassa meg magából, ne titkolja. Az elért siker jó érzés, ha valami nem megy és esetleg ki is csúfolnak miatta, az pedig azért jó nekem, hogy megtudom, hogy akkor azt esetleg tovább kell fejleszteni és nem elkeseredni.

z elején, el is tört néha a “mécses”, de beértem!
Ennek szellemében...Előre ! ahogy szólt a köszönés is... Na h, de én tényleg sok

mindent szerettem, szerettem még dobolni is, ohhh azok a dobos-zászlós bevonulások, de jó is volt büszkén kihúzott derékkal ütemre lépkedni, menetelni mint a katonák....”Zászlónak tisztelegj!

oh oóhh és rajzolni és írni és őrsi naplót vezetni.

Alig vártuk, hogy visszakapjuk előző társunktól, mert nálunk csapatmunka volt ám a javából.

Minden foglalkozásról más-más tag írt a Pajtás újságban és az úttörők zsebkönyvében pedig sok jó és színes ötlet volt

 jah h és a verseny szellem, az volt ám csak izgalmas, kinek a zászlója lesz a legszebben megvarrva, - az akadályversenyen ki fog hason csúszva a sok egymás melletti facölöpre erősített zsinórok alatt métereken keresztül elsők között kimászni... szám háborúztunk a budai hegyekben ahol néha jól el-el tűntünk :) és jártunk cél lövészetre is , boldogan lobogtatva kissé mellé ,de még a lapszélén kilyukasztott célkeresztet...

é s ... és a dalok....az a sok induló a sok erkölcsi tanulsággal !

az ám ! mert tanítottak erkölcsre , tisztességre , becsületre, - szorgalmasan tanulni !

ezért is kellett betéve tudnunk a kisdobosok 6 majd az úttörők 12 pontját és követelmény volt e szerint is élni a mindennapjainkban!

Az avatások csak akkor történhettek, ha a követelményeknek megfeleltünk. Kisebb csalások azért lehettek pl az őrsvezető képzőben Balatonkenesén a táborban a repeta kérés az bizony álruhában, szemüveggel történt...most mosolyogsz? nem akartam éhen halni ! megértheted!- mert az a kis szelet májkrémes kenyér kevésnek bizonyult.

Káptalanfüred az volt ám az igazi táborozás.

Ki emlékszik? milyen  számú?  Varga Katalin úttörőcsapat, milyen számú? raj voltunk...akkoriban szám is volt. A raj neve, Ságvári Endre volt.

 (“Az intézménytörténetben tulajdonképpen 1948, az iskolák államosítása volt az utolsó „esemény”. Az ötvenes-hatvanas években a helyi sajtóban nem iskolákról, hanem elsősorban az úttörőcsapatokról esik szó nevesítetten, az iskolákat (és ezzel együtt a diákokat, pedagógusokat) kerületi, sőt budapesti vagy országos szinten is egységesen kezeli a hivatalos nyilvánosság. “)

Mint már említettem imádtam a kirándulásokat , túrákat Panni néni vel, azonban az úttörő táborok nem az Ő nevéhez fűződnek. Ezekről a csodás évekről beszéljenek a régi fotók, cikkek.

A szervezés izgalma, már májusban kizökkentett minket kicsit a tanulásból.
Volt sátras és kőházas, de mindegyikben megvoltak a kis csínytevések, a félelmek, a hangos kacagások.

A megérkezés, az elhelyezkedés az ismerkedési est csupa csupa élmény és izgalom. Aztán elkezdődött a “katonás “ élet, a kora reggeli zászlófelvonás, a kondéros, üstös nagy ebédek, étkezős sátrak, az éjszakai őrség vállalása.
A vízcsurgatás az alvó barátunk ágya mellett, a “ lepedő szellem” megjelenésünk, ijesztgetés, a fogkrémmel bekent kilincsek...és a felejthetetlen tábortűz, a sok sok ének gitárral és anélkül.

“Az Úttörő (Pionír) Mozgalom 1946-ban jelent meg Magyarországon, és hamarosan egyeduralkodóvá vált, amiben döntő szerepe volt annak, hogy a többi hasonló ifjúsági mozgalmat (levente, cserkészet) betiltották és/vagy ellehetetlenítették.
Az úttörőket legtöbbször (nem alaptalanul) a cserkészmozgalommal állítják párhuzamba, nagy különbség azonban, hogy előbbi deklaráltan vállalta a kommunista-szocialista ideológiára nevelést, annak népszerűsítését.
Mindazonáltal a pionírmozgalom több pozitívummal is rendelkezett, elég csak a ma más néven, de létező Úttörővasútra gondolni. Emellett vitathatatlan előnynek számított, hogy sok, főleg szegényebb gyerek az úttörőtáborok keretében juthatott el a Balatonhoz vagy a fővárosba, illetve vehetett részt olyan programokon, amelyekre amúgy nem lett volna lehetősége, emellett közösségek alakultak ki, a fiatalok sportoltak, játszottak, zenéltek. Ezeken felül a különféle szakkörökön evezni, vagy éppen rádiózni is megtanulhattak, aminek felnőtt életük során is nagy hasznát vehették. “

bár nem voltunk olyan hosszú ideig távol a szülői háztól,

de bizony nagyon vártuk a délutáni levél osztást a "hazait"



Érdemes “átlapozni “az 1955 ben készült diakockákat, egy izgalmas élethű vidám nap. http://diafilm.

Magyarországon az úttörőmozgalom vezetői a Balaton északi partján elterülő Zánkát jelölték ki a leendő úttörőtábor területéül. Budapesthez való közelsége, földrajzi fekvése, a fürdés és túrák adta lehetőségek egyaránt a Balaton felvidéki község mellett szóltak.

A tábor építését a Csorsza-patak völgyében 1968-ban kezdték meg. Még javában folytak az építkezések, amikor 1972-ben megjelentek az első úttörőcsoportok a balatoni táborban. Noha az építési munkálatok még ezt követően is folytatódtak, a tábor döntő része elkészült: a gyerekek szálláshelyeiken kívül birtokba vehették a könyvtárat, a társalgókat, az „üléstermeket”, a strandot, valamint a sportpályát. A Zánkára érkező gyerekek, akik elsősorban munkásszülőktől származtak, a kommunista ifjúságpolitika célkitűzéseinek megfelelően a táborban hasznosan foglalták el magukat.

” http://mult-kor.hu/20120525_ezen_a_napon_atadjak_a_zankai_uttorotabort

“Az úttörőváros hivatalos átadásra 1971. május 25-én, a Nemzetközi Gyermeknapon került sor. Kádár János avatta fel Közép-Európa legnagyobb úttörőtáborát, a Balatoni Úttörővárost. Az 1970-es évek végére Csillebérc a felnőtt-, Zánka pedig a gyermek-tisztségviselők képzésének központi módszertani bázisává vált. Az 1980-as évek második felére a szaktáboroztatás, azon belül a képzőművészet, a sport és a környezetvédelem valamint a hátrányos helyzetű gyermekek üdültetése vált jelentőssé. A nyári üdülő és szaktáborok mellett Zánka országos és nemzetközi rendezvényeknek, versenyeknek valamint nemzetközi táboroknak adott otthont. “

“A központi épületben az irodákon kívül könyvtár, úttörő-történeti múzeum, tanácskozók, társalgók, 3000 adagos konyha volt, valamint étterem és a félezer gyereket befogadó előadóterem kaptak helyet. Ehhez járul a sportcsarnok, a stadion 3000 fős lelátóval, az egészségház, 16 nyári tábor épületei, a téli tábor s a 36 m magas víztorony 385 kataszteri hold területen. Az úttörővárosban nyáron kéthetes turnusokban 3000 úttörőt tudtak fogadni, a tanév hónapjaiban őrsvezetőket képeztek, akiknek iskolai oktatását is helyben végezték. Évente 25 ezer gyermek fordult meg Zánkán.

Jó lenne egy ilyen őrs gyűlést szervezni !

:) https://youtu.be/iaPDohTporg

A hatvanas években kezdődött és kisebb-nagyobb intenzitással körülbelül a rendszerváltásig tartott az egy üzem – egy úttörőcsapat(= egy iskola) mozgalom, amely kétoldalú jó szándék esetén segíteni volt képes az iskola szabadidő-szervezésében is megmutatkozó szűkös anyagi és tárgyi feltételein. Csak kiragadott példákkal illusztrálva ezt a jelenséget: 1968-ban a Józsefvárosi Távbeszélő Igazgatóság szakkörvezetőt adott a 718. sz. Varga Katalin illetve a 217. sz. Szilágyi Erzsébet úttörőcsapatnak. A KISZ Keleti Pályaudvar Csomóponti Bizottsága a 61. sz. Hámán Kató, a Ganz MÁVAG a 897. sz. Steinmetz Miklós úttörőcsapatot patronálta.[92]

Jó volt a Dugonicsba kisdobosnak, úttörőnek lenni! 

forrás, érdekességek a múltból
hu.wikipedia.org/mozgalom
/egykor.hu/budapestcsilleberci-uttorovaros
/fortepan.hu/csilleberc
/napitortenelmiforras.blog.hu/mint_a_mokus_fenn_a_fan
egykor.hu/zanka/
fortepan/